Mik az ortodox legfőbb jellemzői? Miért ez a szlávok fő vallása?

1. az ortodox legfőbb jellemzői: kor, magasság, súly- mint bármely embernek

2. egyes szláv népeknél valóban ez az uralkodó vallás, de nem a szlávok fő vallása, mert

3. nem önálló vallás, hanem a keresztény vallás egyik ága

tehát a 3. kérdésedben szereplő szembeállítás nem helyes

egyébként a kérdésed többi része teljesen értelmes...

[link]

A görög és szláv orthodoxiával kapcsolatban először is a hasonlóságokat szeretném kiemelni, s nem a különbségeket. Azaz, azokat a pontokat, amelyekben egység van az Orthodox és a Katolikus Egyház tanítása között.

Az orthodoxok ugyanúgy vallják mind a 7 szentséget, mint a katolikusok. Ezek a szentségek a Katolikus Egyház szerint is érvényesek. A Katolikus Egyház ezen kívül érvényesnek fogadja el az orthodoxok apostoli utódlását, tehát a pap- és a püspökszentelésüket. Eucharisztiájuk szintén érvényes, és ugyanúgy vallják Krisztus valós jelenlétét ebben, ahogy mi. A Mindenkor Szűz Mária és a szentek tisztelete az Orthodox Egyházban szintén jelen van, sőt talán nagyobb mértékben is. Ezeken kívül olyan csodálatos keresztény értékeket és sajátosságokat képviselnek, amelyeket ugyan a Katolikus Egyház is birtokol, de eme orthodox példák nélkül sokkal szegényebb lenne a kereszténység. Gondolok itt a Szent Hagyomány tiszteletteljes és féltő ápolására, a mély áhítattal teljes kontemplatív és monasztikus spiritualitásra, de legfőképpen az orthodox Liturgia csodálatos szentségére és szépségére, amely oly pompázatosan tükrözi a mennyei liturgiát, amelyet János apostol is leírt a Jelenések könyvében (vö. pl. 4,1-5,14; 7,9-12; 14,1-5).

Olyan alapvető különbségek, amelyek nem egyeztethetőek össze a Katolikus Egyház tanításával:

Az orthodoxia nem fogadja el a pápa egyházkormányzati, és tanítói elsőségét. A pápák iránt elismert, a kereszténység kezdeteitől megmutatkozó, és történetileg igazolható tekintélyt az Orthodox Egyház tiszteletbeli tekintélynek fogadja csak el, s nem ismeri el annak fennhatóságát az összes többi püspök és a helyi egyházak felett.

Az orthodoxok nem tartják szükségesnek egyháztanukban a külső egységet, így a legalább 17 helyi egyház (részben patriarkátus, részben nemzeti egyházak) felett nincs egy főhatalom (csak Jézus Krisztus láthatatlan fősége), amely hierarchikusan, egyházjogilag összekapcsolná ezeket, hanem mindnek külön önkormányzata, külön belső szabályzata, alkotmánya van. Ezek az ún. “autokefál” egyházak. Önállóságuk tehát csak egyházjogi és adminisztratív természetű, a dogmatikai, liturgikus és szentségi egységet ők is őrzik. Dogmatikai definíciót elvileg csak ezek közös, egyetemes zsinata hozhatna, azonban erre az egyházszakadás (Kr. u. 1054) óta nem volt példa. Ebből következik az is, hogy az orthodoxia csak az első 7 egyetemes zsinat határozatait fogadja el, a II. Nikaiai Zsinattal (Kr. u. 787) bezárólag, s azóta a többit nem.

A fentiből következik, hogy a dogmafejlődést (a hit megértésének és definiálhatóságának fejlődését) is elutasítják, pontosabban csak az Egyház első 8 évszázadában fogadják el, s utána nem tartják szükségesnek ezt, mivel szerintük az összes hitet érintő fontos kérdés tisztázva lett. Emiatt sok katolikus dogmát (azaz amit kötelezően vallani kell) nem tartanak dogmának, mint pl. Szűz Mária szeplőtelen fogantatását és mennybevételét, de ezeket az orthodoxok nagytöbbsége ugyanúgy vallja, mint a katolikusok. A purgatórium létét sem tartják dogmának, de ettől függetlenül ők is imádkoznak a halottakért. Mindent összevéve, a dogmafejlődés elutasítása miatt szakadt szét 1054-ben a Keleti és a Nyugati Egyház. A Filioque-kérdést, azaz azt a tanítást, miszerint a Szentlélek az Atyától „és a Fiútól” származik, s nem az Atyától egyedül (amellyel a Latin Egyház egészítette ki a Nikeai Hitvallást), a keletiek elutasították, és ez sajnálatos módon elegendő oknak bizonyult, hogy egy tartós szakadás jöjjön létre. A katolikusok szerint ez egy egyenesvonalú dogmafejlődés volt a szentháromságtani teológiában.

Különbség van ezen kívül a házasság szentségének felbonthatatlanságáról szóló tanításban is a két egyház között. A Katolikus Egyház az érvényes szentségi házasságot felbonthatatlannak tartja (vö. Mt 19,3-9; Mk 10,2-12; Lk 16,18; Róm 7,2-3; 1Kor 7,10; stb.), s nincs arra módja, hogy érvényesnek fogadjon el újabb házasságot, míg az orthodox egyház elismeri a 2. vagy a 3. házasság létrejöttét is (a többféleképp is érthető, ún. mátéi-kitételre hivatkozva: Mt 19,9).

Utolsó, dehogy kell vallani. Szűz Mária szeplőtelen ül kellett foganjon az igaz mert a szülei öregek voltak és az öregek nem....szexelnek. A purgatóriumban is van valami mert van aki a pokolra se való de a mennybe se és az odakerül.

De az biztos hogy nem Szűz Maria nem felment a mennybe hanem meghalt és eltemették.

Az Isten minden látható és láthatatlan dolgok Teremtoje így Jézus még a Szentlélek is csak Tőle ered és nem Jezustol is. Én ezt így vallom mint református.