Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Van-e bármilyen bizonyíték...

Bölcsek köve kérdése:

Van-e bármilyen bizonyíték arra az Ószövetségben írtakon kívül, hogy i.e. 445. évet megelőzően létezett volna monoteista JHVH-kultusz?

Figyelt kérdés

Mint ismeretes, Ezsdrás i.e. 445-ben ( [link] ) a héber naptár szerinti hetedik hónap (tisri) 1-én (Nehemias 8,2), újhold alkalmával ismertette meg népével a Tórát és fogadtatta el velük alkotmány gyanánt. Ez a nap a héber naptár polgári újéve, a Ros Hásána.


Több kutató megkérdőjelezi többek között Mózes történelmi személyiségét, ugyanis i.e. 300-ig sehol nem szerepelt a neve.


A Tel-Aviv-i Egyetem Régészeti Intézetének volt igazgatója, Israel Finkelstein (1949 -) professzor és az USA-ban elő Neil A. Silbermann (1950 -) történész és régészprofesszor a "Keine Posaunen vor Jericho" című közösen írt könyvükben ( [link] ) írják:


"Die Merenptah-Stele erwähnt Israel als eine Gruppe von Menschen, die schon in Kanaan leben. Aber es gibt keine Hinweise, nicht einmal ein einziges Wort über die frühen Israeliten in Ägypten: weder in den monumentalen Inschriften an den Wänden von Tempeln noch in Grabinschriften und auch nicht auf Papyrus. Israel gibt es nicht - weder als möglichen Feind Ägyptens noch als Freund und auch nicht als versklavte Nation. Ebensowenig gibt es Funde in Ägypten, die man direkt mit einer bestimmten fremden ethnischen Gruppe (im Gegensatz zu einer Konzentration von Wanderarbeitern aus vielen Gegenden) in Verbindung bringen könnte, die in einem Gebiet im Ostdelta lebte, wie es im Bericht über die Israeliten, die zusammen im Land Gosen wohnten, erzählt wird (Gen. 47,27)." (73. old.)

"Außer der Möglichkeit eines göttlich ispirierten Wunders ist die Vorstellung von der Flucht einer großen Gruppe von Sklaven aus Ägypten durch die schwer bewachten Grenzbefestigungen in die Wüste und dann nach Kanaan zu einer Zeit, als die Ägypter hier so stark vertreten waren, kaum zu akzeptieren.

Aber auch der Möglichkeit, daß eine große Gruppe von Menschen durch die Sinai-Halbinsel gezogen ist, widerspricht die Archäologie.

Nach dem biblischen Bericht wandern die Israeliten durch die Wüste und Berge der Sinai-Halbinsel, ziehen dort umher und lagern ganze vierzig Jahre lang an verschiedenen Orten. Selbst wenn die Zahl der geflüchteten Israeliten (im Text mit 600 000 angegeben) eine wilde Übertreibung darstellt oder so verstanden werden kann, daß sie kleinere Einheiten von Menschen umfaßt, schildert der text, wie eine große Anzahl von Menschen unter den schwierigsten Bedingungen überlebt. Von ihrer eine ganze Generation währenden Wanderung auf dem Sinai müßten zumindest einige archäologische Spuren zu finden sein. Aber außer den ägyptischen Festungen an der Nordküste hat man keinen einzigen Lagerplatz noch sonst irgendein Zeichen dafür gefunden, daß sich jemand zur Zeit Ramses` II. und seiner direkten Vorfahren oder Nachfolger auf dem Sinai aufgehalten hat." (74-75. old.)

"Aus der hellenistischen Zeit, um 300 v. Chr. stammt eine erste Beschreibung der biblischen Gesetze und Bräuche von einem außenstehenden Beobachter." (336. old.)


Egy további forrás Israel Finkelstein professzor állításaival kapcsolatosan:


"Nyárády Gábor: Szentségtörő régészek a Szentföldön

Amikor szóba került, hogy Izrael a béketeremtés első gesztusaként átadja a palesztinoknak Hebron város nyugati felét, egy izraeli tévéstáb meghívta Israel Finkelstein professzort, a telavivi egyetem régészét a helyszínre, a Mahpéla-barlanghoz, amely a közhit szerint Ábrahám, Izsák, Jákob és más ősatyák sírja.

Általános felzúdulást keltett a professzor nyilatkozata. Kijelentette, hogy a pátriárkák nem valós történelmi alakok, és a nekik tulajdonított sírok Nagy Heródes király uralkodása (i. e. 37-4) idején, több mint másfél ezer évvel Ábrahám és utódai feltételezett kora után készültek." ( [link] ).


Eképpen nyilatkozott Ilarion Alfejev (1996 -) orosz ortodox püspöknek "A hit titka" című írásában ( [link] ):


"Az ősi hagyomány az mondja, hogy a babiloni fogságot követő időktől a zsidók a hozzá fűződő áhítatos félelem miatt nem ejtették ki a Jahve (Aki Van) nevet."


Ezek szerint a babiloni száműzetést megelőzően nem ismerték volna az Exodus 20,7-ben és Deuteronomium 5,11-ben írtakat?



jan. 15. 10:11
1 2
 11/19 anonim ***** válasza:

Hol van ebben szó a MONOTEISTA JHVH-kultuszról?

"4. Nébó lerohanása, JHWH házának kifosztása. (14b-18a)"


A fordítás a Wiki oldaláról származik: "Majd szólt nekem Kámós: "Menj, foglald el Nébót Izráellel szemben!" És el mentem éjszaka és harcoltam ellene hajnalhasadtától délig és elfoglaltam és megöltem mindnyájukat: 7.000 férfit és fiút és asszonyt és lányt és szolgálólányt, mert Astar-Kámósnak szenteltem azokat, majd elvettem onnan JHWH edényeit és elhurcoltam azokat Kámós elé...." Forrás: Wiki Mesa-sztélé



Itt említi JHWH edényeit, tehát annak a kultusznak az elemeit, amit a Királyok könyve is tartalmaz. Tehát egy tárgyi emlék is megemlíti JHWH kultuszát.

jan. 19. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/19 A kérdező kommentje:

Megköszönném, ha megválaszolnád a második feltett kérdésemet is.


Ez látható a magyar Wikipédián ( [link] ):

[link] #/media/F%C3%A1jl:Mesha_Stele_(511142469).jpg


Ez pedig a német Wikipédián ( [link] ):

[link]


Szerinted melyik az eredeti???

jan. 19. 10:39
 13/19 A kérdező kommentje:

Valamiért nem akarja elfogadni ezt a linket:


[link]

jan. 19. 10:40
 14/19 anonim ***** válasza:
Mi a különbség azon kívül, hogy az egyik képen impregnált állapotban van talapzaton, a másikon meg nem? Valamint a fény máshogy esik rá. Még a repedések is pont ott vannak. Te látsz bármi különbséget? Mutass rá mely sorban, mely szavak különböznek.
jan. 19. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/19 anonim ***** válasza:
11-es vagyok. Ez a kettő ugyanaz.
jan. 19. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 A kérdező kommentje:

"11-es vagyok. Ez a kettő ugyanaz."


Nekem az a véleményem, hogy nem azonosak.


A "sztélé (gör. 'emlékkő'): szabadon álló, csiszolt kőtömb," (forrás: [link] ).


A két sztélé színe a meglátásom szerint eltér egymástól.


A német Wikipédia által bemutatottnak ( [link] ) nincsen egy összefüggő lábazata, viszont a magyar Wikipédia által bemutatottnak ( [link] ) van.


A csiszolt felületbe vésett betűmélység nem lehet a megsérült, a levált csiszolt felület alatt még mélyebb, vagy ugyanolyan mélységű értelemszerűen. A sérült felületen a magyar variáción látszanak jól kivehetően a vésett betűk, a németnél viszont nem.


Továbbá pl. a bal alsó sarokban is optikailag szembetűnő különbségek mutatkoznak. A kinagyított képeket bárki a saját gépén tovább tudja nagyítani, ha alaposabban össze akarja hasonlítani ezeket.

jan. 19. 13:31
 17/19 anonim ***** válasza:
Én megnéztem kinagyítva, semmi különbség, ugyanaz a két tábla. Megvizsgáltam több sornyi betűt, minden hajszál pontosan ugyanaz. Ami van konkrét célja is a konteós elmebajodnak?
jan. 19. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 A kérdező kommentje:

"Megvizsgáltam több sornyi betűt, minden hajszál pontosan ugyanaz"


Szerintem az egyik egy replika. Már csak az a kérdés, hogy melyik az?



"Ami van konkrét célja is a konteós elmebajodnak?"


Látod, te csak igy tudsz másokkal társalogni. Viszont vérig vagy sértve, ha valaki rád a laikus jelzőt alkalmazza...Próbáljad más véleményét is akceptálni, még ha az nem is azonos a tiéddel.

jan. 19. 14:00
 19/19 anonim ***** válasza:
Mutasd, hogy hol tér el a szöveg és miben.
jan. 19. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!