Milyen okkult (titkos, rejtett) tudás birtokosai lehettek az esszénusok?

Szerintem a wikipédiára hivatkozni nem kellőképpen kielégítő:

"Mégis a titkos tanokkal való foglalkozás, melynek jegyében a Kabbala megszületett s amely az egész Tórának csak keveseknek érthető misztikus jelleget adott, már az ókori zsidóságnál, főképpen a chásszideusoknál meglehetett. Ezért az igen régi, de apokrif Jézus Szirach már óv a titkos tanokkal való foglalkozástól (3.22., v. ö. Chaggiga 13 a és Gen. Rabb. 8.). Josephus szerint az esszénusok őrizték a titkos tant (De bell. Jud. 2.8), de Philo (De Vita Contemplavita 3.), úgyszintén a modern K.-kutatók közül A. Jellinek, Plessner, Hilgenfeld, Eichhorn, Gaster és Kohler és még sok más tudós is, szintén őket tartják a K. megalapozóinak. Hogy a titkos tanokat azok őrzői titkolják, azt már Ezra is állítja (14.45-46, v. ö. Szóta 15.3)." (Magyar Zsidó Lexikon, 439-440. old. [link] , [link] )

Innentől fogva lehet tovább gondolkodni a feltett kérdésen...

Az a titkos (okkult) tan, tudás, amit az esszénusok birtokoltak, egyértelműen kapcsolatban volt az ősi asztrológiával ugyanúgy, mint a héber kabbala legféltettebb titka, a Schemhamphoras (Isten 72 szelleme - [link] ).

Keresztelő János kora leghírdesebb esszénusa volt!

A Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor ( [link] ) Zakariás (Keresztelő János édesapja) papék elgondolása alapján tervszerűen jött a világra a Názáreti Jézus i.e. 8.02.10-én, aki a 30. életévében a Jordán folyó partjánál a nem régóta tevékenykedő Keresztelő Jánossal megkereszteltette magát, aminek alkalmából úgymond leszállt rá az Isten lelke egy "galamb" formájában:

[link]

Isten lelkének kozmikus forrása gyanánt kizárólagosan az alábbi konstelláció jöhet számításba annak ellenére, hogy ez nem tartozott a Schemhamphoras 72-féle kozmikus forrása közé:

[link]

Az esszénusok két Messiás eljövetelében bíztak. Az első egy tanító Messiás (Mashiach ben Josef - Messiás, József fia - [link] ) kellett legyen, a második viszont majd az "idők végén" fellépő Messiás-király (Mashiach ben David - Messiás, Dávid fia - [link] ). Annak érdekében, hogy a nép elfogadja Jézust Messiásnak, ahhoz a hagyományok értelmében egy égi jelre volt szükség, amit Keresztelő János prezentálni tudott Jézus megkeresztelése alkalmából. Az égi jel a fent bemutatott X-kereszt volt, ami a Magyar Katolikus Lexikon olvasatában ( [link] ) nem bírt olyan értékkel, mint az i.sz. 25.04.01-én ( [link] ) létrejött kozmikus kereszt, aminek égisze alatt a Peszách ünnep előkészületi napján (Máté 26,2; Márk 14,1; Lukács 22,1/7; János 18,39; 19,14) "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Zsidókhoz írt levél 9,15) feszíttették keresztre Jézust páskabárány gyanánt (Korinthusiakhoz írt I. levél 5,7; Péter I. 1,19), véres áldozat céljából a Szanhedrin követelésére (Máté 26,3-4; 27,1; Márk 14,1; 15,1; Lukács 22,2; 23,1; János 11,45-53; 18,14), merthogy

"A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal." (Zsidókhoz írt levél 9,22).

Az ősi asztrológia szabályzói szerint is helyes a Magyar Katolikus Lexikonban olvasható alábbi megállapítás:

"Ebből következően János keresztsége értékben mögötte áll a későbbi ker. keresztségnek,...",

amihez azt kell tudni, hogy a keresztény keresztség a Názáreti Jézus kereszthalálával kapcsolatos keresztség:

""nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk?" (Rómaiakhoz írt levél 6,3)