A karmelita kolostort nem kellene újra szentelni? Nem kellene egy spirituális tisztítás ?

#20

A keresztényeknél minden megkeresztelt hívő részesül az általános papságban. Ahogy olvashatjuk: "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok..."

De szerintem előbb nézz utána a szenteség és szentelmény fogalmának is, mert lehet ez is bezavar nálad.

Látom vannak fogalmi zavarok…

Egy épület megszentelése (= Istennek ajánlása) egy szentelmény, nem szentség. Ez a szentelmény egy áldás, ezen keresztül valósul meg.

Ki működik az áldásban? Maga Isten. És Őt, az Ő áldását a világ minden bűne sem teheti kevésbé szentté, tisztátalanná. Tehát érvényes. Van is olyan eretnekség, ami azt mondja ki, amit te, kedves kérdező.

Az áldás hátteréhez hiányzik, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy Krisztus áld, de mégis a papon keresztül? Erre — mint rengeteg dologra a papi szolgálaton belül — a következő a válasz: a klerikus felszentelése által hasonlatossá válik a Főpap Krisztushoz (FONTOS, hogy ez nem teszi sem bűntelenné, sem pedig tévedhetetlenné), és a szolgálatában maga az Úr Jézus lesz jelen, ezt úgyis szokás mondani, hogy in persona Christi (Krisztus személyében) cselekszik. Ezáltal képes által működni Isten a szentségekben és a szentelményekben

Igen ám, de itt még valami hibádzik. Ha csak a klérus tagjai tudnának áldást osztani, akkor rengeteg liturgikus szertartás mind-mind rossz lenne.

Viszont mindenki, aki felvette a keresztséget, tagja Isten népének. És a nép királyi, papi és prófétai feladatot kapott. Tehát minden megkeresztelt — aki nem eretnek vagy szakadár vagy aposztata — tagja Krisztus egyetemes papságának. És ez által végezhetünk bizonyos áldásokat.

Hogy ki végezheti, az az áldás fajtáján múlik. Példának okáért templomot csak püspök szentelhet, skapulárét csak pap adhat fel, de a házszentelést maga a családfő is végezheti.

Pl liturgikus teret szoktak újra megszentelni, ha valami profán vagy megbotránkoztató dolog történt benne. Pl mikor a II. világháború alatt szovjet katonák kirabolták a templomot, vagy szétszórták az Oltáriszentséget, akkor a plébánosok sok helyen újraszentelték.

A miniszterelnöki hivatal nem szolgál liturgikus célokat, felszentelve eddig sem volt. Amikor a pap megszentelte az olyan volt mint egy házi áldás.

Katolikusként számomra egyébként rendkívül sértő, hogy "karmelita kolostornak" hívnak egy állami hivatalt. Az épületre kitett felirat, hogy "karmelita", pedig értelmezhetetlen. Mutatja az államhatalom végtelen ostobaságát. Ilyen erővel ki lehetne írni azt is, hogy "jezsuita" vagy "ferences".

Ha majd egyszer visszakapja az épületet a karmelita rend és újra rendházként funkcionálna, akkor természetesen felszentelnék. De ahhoz előbb a benne lévő haramiákat kell kipucolni onnan.

#23

Jól mondod.

Abban az esetben kéne újraszentelni, ha lerombolódna, megszentségtelenítenék vagy sokáig profán célra használnák. Ebből a harmadik teljesült, és ha valóban kolostorként akarnánk használni, akkor bizony újra kéne szentelni.

De a korábbi felszentelés — amint írtam — attól függetlenül, hogy a pap mit csinált és mit nem csinált; érvényes volt

Most, hogy utánanézek, nem is felszentelés volt, hanem HÁZSZENTELÉS; amit bármely katolikus elvégezhet. Ez nem teszi templommá a helyet, csak Isten oltalmát kéri rá és a benne dolgozókra.

Ezt szimpla lakóházzal is meg lehet tenni, nem válik felszentelt területté.

A templomszentelés, egy rendház megáldása; és egy lakóház, munkahely vagy terem megáldása között ég és föld a különbség.

Csak a katolikus liturgiáról semmit sem tudók gondolják azt, hogy ez ugyanaz lenne.