Egy pap tényleg olyan rengeteget dolgozik mint ahogy Hodász András elmondta?

Főállású pap? A plébánosra gondolsz aki plébániát igazgat? A kettő nem ugyanaz.

Kevesen vannak, úgyhogy sok település, ezáltal sok ember, sok ingatlan, stb tartozik egy-egy plébániához.

Ha 12-13 órát nem is kell naponta dolgozni, de azért semmiképp sem laza a helyzetük.

Ha tanít hittant, akkor az heti 8 óra általában egy 8 osztályos iskolában, ha két évfolyam van, vagy két iskolában is kell tanítani akkor 16. Nem tűnik soknak, de fel is kell készülni az órákra, stb, úgyhogy heti 1-2 nap elmegy erre.

A plébánia minden ügyéért a plébános felel. Egyházjogilag és a magyarországi törvények szerint is. Tehát a NAV ugyanúgy kimehet vizsgálódni és az orrára koppintani. Rendben kell lennie a könyvelésnek, pénzügyeknek. Vannak ezekben az ügyekben segítő emberek, de a felelősség akkor is a plébánosé, rá kell néznie. Foglalkoznia kell a plébánia ingatlanjaival, intézni kell az állagmegóvási, felújítási munkákat, összeszedni rá a pénzt, támogatásokat, pályázatokat megcsinálni, stb. Egy műemléki védettségű épületnél ilyen ügyeknél sokszor több az adminisztráció meg a papírokkal rohangálás mint maga a felújítási munka - "köszönjük" a sok aktakukacnak!

A szertartásokat meg kell tartania, készülni kell rájuk. Be kell szerezni a szükséges felszereléseket, fogyóeszközöket pótolni. Átlagban 5-10 falu tartozik egy vidéki plébániához. Igyekezni kell legalább 1 misét tartani havonta, de a nagyobb helyeken heti 1 van. 1 mise kb 1 óra + az út oda-vissza. Temetések szintén 5-10 faluban. Szintén 1 óra temetésenként, ha mise is van, akkor majdnem 2 és szintén az utazási idő. Ja és persze a temetés előtt valamikor a hozzátartozók mennek intézni a temetést, az is idő, ott kell lenni.

Ha tartozik a plébániához kórház, akkor ott is mise és a betegekkel való foglalkozás, ez egy fél nap biztosan van.

Ha a plébániához tartozik a temető, akkor annak az ügyes-bajos dolgait is intézni kell, és a temetőkatasztert vezetni kötelező.

Meg kell jelenni néha-néha a püspökségen is, értekezlet, találkozó, ügyintézés, stb.

Arról nem is beszéltünk hogy kéne a fiataloknak, felnőttekntek, stb csoportoknak is tartani valamiféle hittant, összejövetelt.

Az esketésnél nem csak a szertartás van, jegyesoktatást is kell csinálni ha szükséges.

Emellett csak kéne magának csinálnia egy reggelit, ebédet, vacsorát, elrendeznie magát, hogy ne toprongyosan jelenjen meg, meg legyen kis szabadideje is. Önképzés... stb.

"A jó pap is holtig tanul."

Nemcsak tanul, de dolgozik is! - már mint a JÓ PAP!

Bizony mondom néktek, a liturgikus cselekmények csak kis része az életének!

Aztán ott van az egyházi ingatlan fejlesztés, megóvás, az EGYÉNI lelki gondozás, hittan oktatás, és az ördög nagyvonalú ajándéka: az eszméletlen BÜROKRÁCIA.

7-es képében megjött egy manager is.

Namost akkor hogyan lehetne egy pléhbános tevékenységét optimalizálni és a hatékonyságát növelni?

Van egy temetés ahol ő a sokadik ember a melósok közül. Nem ő diktálja az ütemet, hanem a temetkezési vállalkozó. A temetésnek van egy kötött menete. Magyarországon a legtöbb esetben a kétállomásos temetést alkalmazzák, van egy ravatalozás és a sítba helyezés. Megvan minden szöveg, ének előre írva a temetési szertartáskönyvben (funebrale), gyakorlatilag csak felolvasni kell - kis idő után már általában fejből nyomja az ember. Ami szabad szöveges rész az az amikor felsorolják hogy ki volt az elhunyt és kik búcsúznak tőle. Egy idősotthonban elhunyt ember akinek nincs hozzátartozója esetén ez kb kimarad. A cigány vajda temetésén meg felsorolják az összes testvérének az unokatestérének a rokonait is.

Managerkém, ezt hogyan lehetne optimalizálni? Max annyival hogy gyorsabban olvassa fel a szövegeket...