Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Jézus Istensegének alapja az...

Jézus Istensegének alapja az "Én és az Atya egyek vagyunk", mi az alapja a Szentlélek Istensegének?

Figyelt kérdés

ápr. 30. 19:08
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
0%
Az a baj, hogy kimosták az agyadat.
ápr. 30. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 anonim ***** válasza:
15%
Fordítva megközelítve: ha nem Isten, akkor mi?
ápr. 30. 20:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/26 IstenGyermeke1 ***** válasza:
60%

“Hát nem a tied ma­rad­ha­tott vol­na, ha meg akar­tad tar­ta­ni? Vagy ha el­ad­tad, nem ren­del­kez­het­tél sza­ba­don az árá­val? Mi­ért ve­te­med­tél ilyes­mi­re? Nem em­be­rek­nek ha­zud­tál, ha­nem Is­ten­nek!" (ApCsel 5,4)

Meg még van egy pár helyen a Szentírásban, de én személy szerint ezt tartom a legkézenfekvőbbnek.

ápr. 30. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/26 Potyondi Gergely ***** válasza:
70%

Ebben a linkben arra válaszolnak, hogy mit tanít a Biblia a Szentháromságról:


[link]

máj. 1. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/26 anonim ***** válasza:
33%

Az egyházak gyakran idézik a János 10:30. versét, hogy megpróbálják támogatni a háromság tanát, jóllehet itt szó sincs ebben a versben valamiféle harmadik személyről. Jézus itt azt mondja: „Én és az Atya egyek vagyunk.” Vagy más fordítások szerint "...egységben vagyunk".


Jézus azt akarta mondani, hogy egy gondolaton és egy szándékon volt az Atyával. Ez a János 17:21, 22-ből is látható, ahol Jézus azért imádkozott Istenhez, hogy a tanítványai „mindannyian egyek legyenek, úgy, ahogyan te, Atyám, egységben vagy velem és én veled, ők is egységben legyenek velünk. . ., hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk”. Vajon Jézus azért imádkozott volna, hogy az összes tanítványa mind egyetlen istenségben legyen? Nem, ő azért imádkozott, hogy egységben legyenek, egyazon gondolatmenetben és szándékban, ahogyan Jézus és Isten is voltak.


Az itt alkalmazott 'hen' szó is ezt támasztja alá!


A bibliában nem létező háromság-dogmát a Biblia önmaga képes megcáfolni.

máj. 1. 00:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/26 anonim ***** válasza:
46%

A megszemélyesítés még nem teszi személlyé a szent szellemet: Igaz, Jézus azt mondta a szent szellemről, hogy „segítő”, és úgy beszélt róla, mint ami „megtanít”, ’tanúskodik’, „tanúbizonysággal szolgál”, „bevezet”, „szól”, „hall” és ’kap’. Továbbá a görög szövegben Jézus a „segítő” szóra olykor hímnemű személyes névmásokkal utalt. (Vö.: Jn 14:16, 17, 26; 15:26; 16:7–15.) Csakhogy nem szokatlan, hogy a Szentírás megszemélyesít valamit. A Példabeszédek könyve is megszemélyesíti a bölcsességet (1:20–33; 8:1–36), és az eredeti héber szöveg nőnemű névmásokkal utal rá. A Máté 11:19 és a Lukács 7:35 is megszemélyesíti a bölcsességet, amikor úgy ír róla, hogy „cselekedetei”, illetve ’gyermekei’ vannak. Pál apostol megszemélyesítette a bűnt, a halált és a ki nem érdemelt kedvességet, és ’királynak’ nevezte ezeket (Ró 5:14, 17, 21; 6:12). Azt írta a bűnről, hogy ’indíttatást kap’, ’mohó kívánságot hoz létre’, ’tévútra vezet’ és ’megöl’ (Ró 7:8–11). De nyilvánvaló, hogy Pál nem gondolta, hogy a bűn személy.


Tehát a szövegkörnyezet alapján kell megvizsgálni János evangéliumában azokat a szavakat, amelyeket Jézus mondott a szent szellemről. Jézus megszemélyesítette a szent szellemet, amikor úgy beszélt róla, hogy a „segítő” (ez a görög nyelvben a hímnemű pa·raʹklé·tosz főnév). János ezért joggal utalt hímnemű személyes névmásokkal a szent szellemre mint ’segítőre’. Ám ugyanebben a szövegkörnyezetben, ahol a görög pneuʹma szó fordul elő, János egy semleges nemű névmást használt a szent szellemre, a pneuʹma ugyanis semleges nemű. Így hát, amikor János a pa·raʹklé·tosz szóra hímnemű személyes névmással utalt, akkor ezzel a nyelvtani szabályokat követte, és nem egy tantételt akart bevezetni (Jn 14:16, 17; 16:7, 8).

máj. 1. 01:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/26 anonim ***** válasza:
46%

A Cselekedetek 5:3,4-ben említve van a szent szellem és Isten is. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy ha a helyenkénti bibliai megszemélyesítést önkényesen értelmezzük, és kiragadva spekulálunk, akkor bizony bele lehet magyarázni az Írásba mindent. De ha korrektek vagyunk, akkor egyértelműen látszik minden alkalommal, hogy a szent szellem Isten tevékeny ereje, nem pedig egy isteni személy! Mindig csak azt teszi, amit Isten akar hogy el legyen végezve. Ezért nincs külön neve, ezért nincs a Szentírásban a szent szellemmel dialektus, stb.


Tehát Anániás és Zafira azzal hogy a szent szellemnek hazudtak, Istennek hazudtak! Nem azért mert a szent szellem is Isten, hanem azért mert a szent szellem Isten elválaszthatatlan része, tevékeny ereje, amivel alkot és kommunikál.


Ha azt mondjuk hogy "szól a rádió", akkor ugye nem azt értjük alatta, hogy ténylegesen a rádió vált élőlénnyé, aki megszólalt? Nem, szó sincs róla! Tudjuk hogy valahonnan távolról veszi a jeleket és beszél, tanít, segít, stb.

máj. 1. 01:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/26 anonim ***** válasza:
46%
Mivel Isten maga is Szellem és szent, és mivel a hűséges angyalfiai is szellemek és szentek, ezért ha a „szent szellem” személy lenne, akkor a Szentírás nyilván megkülönböztetné minden más „szent szellemtől”, és jelölné, hogy ez egy személy. Elvárható lenne, hogy legalább határozott névelőt használjon minden esetben, amikor nem „Isten szent szellemének” nevezi, illetve nem ehhez hasonló kifejezésben fordul elő. Ez legalább megkülönböztetné A SZENT SZELLEMET a többi szent szellemtől. Ezzel szemben számos esetben a „szent szellem” kifejezés az eredeti görög szövegben határozott névelő nélkül jelenik meg, ami arra utal, hogy nem személy. (Vö.: Cs 6:3, 5; 7:55; 8:15, 17, 19; 9:17; 11:24; 13:9, 52; 19:2; Ró 9:1; 14:17; 15:13, 16, 19; 1Ko 12:3; Héb 2:4; 6:4; 2Pt 1:21; Júd 20; Int és más sorközi fordítások.)
máj. 1. 01:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/26 anonim ***** válasza:
33%
Mi bizonyítja még, hogy nem személy? Az is további bizonyíték arra, hogy a szent szellem nem személy, ahogyan más élettelen dolgokat jelentő szavakkal együtt jelenik meg, például a víz és a tűz szóval (Mt 3:11; Mk 1:8). Ezenkívül a keresztényekről azt mondja a Szentírás, hogy „szent szellemben” keresztelkednek meg (Cs 1:5; 11:16). Arra buzdítja az embereket, hogy ’szellemmel teljenek be’, és ne borral (Ef 5:18). Azt is mondja még, hogy az emberek nemcsak szent szellemmel ’telnek be’, hanem bölcsességgel, hittel (Cs 6:3, 5; 11:24) és örömmel (Cs 13:52). A 2Korintusz 6:6-ban pedig a szent szellem kifejezés számos hasonló tulajdonság közé ékelődik. Nem nagyon valószínű, hogy ilyen megfogalmazások születtek volna, ha a szellem egy személy, egy istenség volna. Igaz, a Biblia azt írja, hogy a szellem „tanúskodik” (Cs 5:32; 20:23), de az 1János 5:6–8-ban ugyanezt elmondja a vízről és a vérről is. Jóllehet néhány írásszöveg azt mondja a szellemről, hogy „tanúskodik”, ’szól’ vagy ’mond’ valamit, más írásszövegekből egyértelműen kiderül, hogy valaki által beszél, és nincs saját hangja. (Vö.: Héb 3:7; 10:15–17; Zs 95:7; Jr 31:33, 34; Cs 19:2–6; 21:4; 28:25.)
máj. 1. 01:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/26 anonim ***** válasza:
44%

#6

Lehet, hogy Jézus se volt akkor személy?

máj. 1. 10:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!