A pápa alatt milyen tisztségek vannak, leirná valaki, ezeket és hogy az adott személynek mi a dolga? (pl biboros stb)

Az 1-es által linkelt cikk nagyon jól leírja a fokozatokat. A feladatkörökről viszont keveset szól. A latin egyházi tisztségeket írnám le, a római liturgiát értem a liturgia alatt. Mivel a püspök meg a többi magasabb rang is pap, a papnál írt kötelezettségek rájuk is érvényesek, s értelemszerűen néhány a diakónusnál említett is.

A legalacsonyabb egyházi “rang” a laikus (pl. én vagy az átlag katolikus) nem is tekintendő egyházi személynek. Gondolom nem szükséges részletezni.

A laikus vállalhat különböző liturgikus szolgálatokat is, pl. lektor, akolitus, lelkipásztori kisegítő (a II. Vatikáni Zsinat előtt sok volt). Ettől a liturgiában több dolgot tehet, de laikus marad.

A következő fokozat a diakónus vagy más néven szerpap. Ez felszentelt szolgálat. Mindenkinek mielőtt pappá szentelik 1 évet kell szolgálnia diakónusként. Állandó diakónusok is vannak, s nős férfit is fel lehet szentelni erre a szolgálatra, de később már nem házasodhat. Mindent csinálhat, amit a pap, a szentmise-bemutatás, gyóntatás és a betegek szentségének kiosztása kivételével. Viselheti mind a reverendát, mind a papi civil ruhát. Liturgiában balról jobbra átvetett stólát vagy ünnepélyes alkalmakkor dalmatikát visel. A zsolozsmának bizonyos részeit köteles végezni.

Az áldozópap (presbyter latinul) az az, akit úgy papnak lehet nevezni. Az egyházi rend szentségén és a bérmálás szentségén kívül (bár azt püspöki felhatalmazással és halálveszélyben megteheti) kívül minden szentség kezelője és kiszolgáltatója. Bemutathatja a szentmiseáldozatot. Nem házasodhat, nős férfit nem lehet pappá szentelni. Az Imaórák Liturgiáját a maga egészében köteles végezni. Felszentelése által Krisztushoz mint az örök és egyetlen Főpaphoz válik hasonlatossá, ezáltal képes ezt a szent feladatot ellátni. A liturgiában nyakon átvetett stólát és (ha ő a főcelebráns) kazulát, azaz miseruhát visel.

A pap különböző feladatköröket láthat el. A plébános az adott plébániát igazgatja, vezeti az anyakönyvet, pásztora az egyházközségnek. Az esperes az egyházmegye egy kerületét igazgatja. Ezen kívül millióféle feladatkör létezik.

A megyéspüspök (episcopus vagy ordinarius lat.) az egyházi rend teljességének birtokosa, az apostolok utódja. Minden szentséget kiszolgáltathat, az ő engedélye szükséges az egyházmegyéjében történő összes papszenteléshez. Így általános szabályként azt tudnám mondani, hogy a saját egyházmegyéjén belül majdnem mindenhez van joga. Liturgiában viselheti a püspöki jelvényeket: gyűrű, pásztorbot (bachulum lat.), püspöksüveg (infula v. mitra lat.), pilolus (egy sapkaszerűség, püspöknek lila, bíborosnak vörös, pápának fehér), mellkereszt. Mivel ez az egyházi rend legfelső foka, a lejjebb listázott egyházi méltóságok is püspökök. A segédpüspök ugyanez pepitában, csak egy nagyobb egyházmegye felét kormányozza. Az érsek egy nagyobb egyházmegye vezetője, régen a püspökök felett állt; liturgiában palliumot is visel a püspöki jelvényeken felül.

A bíboros (cardinalis lat) az adott tartomány/ország vezetője, általában annak főegyházmegyéjének a püspöke. A bíborosok választják a pápát, zsinatra, szinódusra mindig meghívást kapnak. Ezen a fokozaton belül van egy csomó cím, én sem vagyok teljesen tisztában velük.

A római pápa mint tudjuk Róma püspöke, Jézus Krisztus helytartója, az Apostolfejedelem utódja, az Egyetemes Egyház legfőbb főpapja, Itália prímása, a Római Egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikán uralkodója, Isten szolgáinak szolgája. A Katolikus Egyház feje, konkrétan mindent megtehet, ami nem ütközik elődei által hozott rendelkezésekbe vagy az apostoli zsinat rendelkezéseibe. A pápai tévedhetetlenség (infallibilitas) csak arra vonatkozik, ha a Szentatya HIT ÉS ERKÖLCS DOLGÁBAN, EX CATHEDRA PETRI (azaz Péter tanítói székéből) hirdeti meg a DOGMÁT. A Szentatya hatóságairól és jogköreiről tudnék még egy csomót írni.

Az ordinális rendszer az adott kolostoron ill. renden belül szerveződik.

A kolostor élén az apát áll. A rend regulájának figyelembevételével igazgatja a kolostort. Muszáj, hogy pap legyen. A rend vagy egy tartomány adott rendű szerzeteseinek élén a főapát áll.

Alátartoznak a szerzetesek. A szerzetes atyák (pater lat, női rendben ilyen nincs), akik papok és a szerzetes testvérek/nővérek (akik nem papok, frater/soror lat). Életüket a rend regulája szabályozza. Örökfogadalmat tettek, életük végéig a rendben maradnak.

Egyes rendekben van ideiglenes fogadalmat tett szerzetes.

A novícius/novícia szerzetesjelölt, hivatalosan még nem tagja a rendnek, ha leteszi a fogadalmát, akkor lesz szerzetes.

A jelölt csak érdeklődik a szerzetesség iránt, tanul.

Remélem segítettem.

#6

Csak pap misézhet. Igeliturgiát diakónus és lelkipásztori kisegítő (talán akolitus is) tarthat, de az csak misepótlék.

#8

Írtam, hogy szerzetes is lehet pap.