Ha halálod után Isten kikérné a te véleményedet, hogy szerinted te mit erdemelsz, hova kerülj mit mondanál?

Nyilván nincs bűntelen ember, de mindenki van annyira önhitt, hogy elég jónak gondolja magát a mennyországhoz.

Mi önbizalomhiányos emberek valószínűleg a poklot mondanánk.

A jó hír, hogy istenítélet van, tehát nem rajtunk múlik.

Ezt mondanám:

Jézus

Mit érdemlek? Természetesen a Poklot érdemlem, mint mindenki, aki valaha vétkezett. De a kegyelem azt jelenti, hogy nem az érdemeim szerint bánik valaki velem, hanem ki nem érdemelten ad valami jó ajándékot.

Szóval valószínűleg valami olyasmit mondanék Istennek: "Uram, irgalmazz! Sok bűnt elkövettem, sok hűtlenséget elkövettem ellened, és nincs mentségem. Nézz rá Jézusra, és emlékezz az ígéreteidre, amelyeket a Szent iratokban tettél! Hadd beszéljen az Ő vére helyettem az én érdekemben! Jézusban bíztam, Benne reménykedtem, és megígérted, hogy aki Őbenne hisz, az nem szégyenül meg! Uram, irgalmazz!"

Úgy gondolom azonban, hogy a feltámadás után már nem lesz szükség rá, hogy bárki szavakat mondjon Istennek vagy másoknak, mert mindenki "átlátszóvá" válik, tökéletesen látni fogja mindenki, hogy mi van a szívemben.

üdv, a javuló Stefán

A kérdés egy merő FIKCIÓ! - de benne vagyok a játékban:

Hat kérdést tennék föl neki. Ha mindegyikre kielégítő választ ad, ODA KÜLD, AHOVÁ AKAR!

Azért az elég fura, hogy pár év itt töltött idő tettei alapján valaki milliárd évekre maghatározza a sorsunkat.

Persze ha magam dönthetnék, akkor azért jó lenne előtte látni a lehetőségeket. Bár lehet hogy pont ezt mutatja be nekünk: Uraim, ez itt a pokol, nemsokára meghalsz és akkor megmutatom a menyországot is.

"valaki milliárd évekre maghatározza a sorsunkat"

Nincsenek évek, se egy se milliárd, a keresztény tanítás alapján az üdvösség sokkal inkább egy állapot, ami időtlen.