Miért félnek sokan a haláltól? Illetve attól, ami utána történhet?

Amikor már halott vagy akkor tényleg nincs mitől félni.

Ellenben az oda vezető út eléggé szar tud lenni.

Mert mindenki rájön, hogy rengeteg dolgot rosszul csinált vagy máshogy kellett volna.

Amikor a végére érsz, úgy tűnik, hogy hamar lepergett.

Ennyi.

Számomra félelmetes hogy halálommal elveszítem a tudatomat, illeve minden kapcsolatomat a világgal. Illetve ahogy az 1es válaszoló is írta, az ismeretlentől való félelem mindenkiben ott van, és halál a egy átlag ember számára nem egy könnyen elképzelhető, illetve elfogadható állapot.

Nyilván annak amit leírtam alapfeltétele hogy nem hiszek istenben.

Az ismeretlen megismerése mindig is része volt az ember természetének.

Attól félnek inkább, hogy itt kell hagyni azt a rengeteg mindent, amit felhalmoztak az életük során. Nem csak vagyont, a családi-baráti kapcsolatokat is.

Akinek nincs semmije/senkije, nem fél a haláltól...de nem is keresi - az esetek nagy részében legalábbis.

#4

De attól még vége van.

A jónak és a rossznak is, ez a lényeg.

Egyéb értelmetlen kérdés?

Spirituális balgaság miatt.

Kb ahogy előttem mondták.

Megszokta sok ember, hogy milyen állapotban létezik. Amikor ott vannak 60 évesen, és 1 program futott végig, akkor fura belegondolniuk, szinte félelmetes vagy nem szinte, hogy egy teljesen más féle valami lesz utána, vagy éppen semmi, amit nem semlegesnek, hanem rossznak éreznek át, amitől reflex szerűen félnek.

" A halottak nem éreznek fájdalmat, és nem is gyötrődnek valahol"

Ez a kijelentesed teljesen értelmetlen. Igen, a halott az halott. Túl van a halál fajdalmán. Nem gyötrődnek mert a halott a testet jelenti.

Másként a lélek. Kiszabadul a test fogságából. Nem érez ár teszi fájdalmat, de gyötrődhet valahol,mert:

- áterzi Isten végtelen szeretetét és gyötri magát, hogy az élete lepergése után/halál/ mennyi mindent elmulasztott.

- szembesül, hogy milyen messze van Isten végtelen szeretetéről.

A kérdésekben nem veszed figyelembe a lelket.

Nem veszed figyelembe Krisztus haláltusáját és harmadnap feltámadását.

Nem veszed figyelembe, hogy Krisztus a menyorszagról tanítva azt mondta: " ..és én veletek leszek a világ végezetéig." Ez azt jelenti van hallgatatlan lélek, legalábbis a világ végezetéig.

És nem azt jelenti amit írtál:

" Biblia nem tanítja azt, hogy van egy halhatatlan lelkünk, mely a halálunk után tovább él. Ez azt jelenti, hogy a halottak nem szenvednek."

Illetve egy teljesen logikátlan következtetést vonsz le helytelen szóhasználattal, mert a halottak helyett lelket kellett volna írnod.

Mégegyszer! Ha Krisztus feltámadt és megjelent a lelke és teste az apostolok előtt és ezidőbben látták Jeruzsálem utcáin sok meghaltnak a lelkét sőt a feltámadt Krisztus azt mondja ÉHES vagyok adjatok enni, az is mutatja hogy van szenvedés hiszen az éhség maga egy kisebbfajta szenvedés.

# 9

Jézus nem mondta a feltámadása után azt, hogy "éhes vagyok". Csak azt, hogy "van-e valami ennivalótok?" És utána a tanítványok előtt evett. Nem azért, mert éhes volt, hanem, ahogy a szövegösszefüggésből kiderül, azért, hogy megmutassa nekik, hogy fizikai teste van, és nem szellem. Íme az idézet:

"És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek! Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak... Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van! És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait. Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok? Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet, Melyeket elvőn, és előttök evék." Luk. 24,43.