Isten miért teremtette ilyen gyengének az embert?
Tehát hogy például a többi szellemi lény viszonylatában csicskák vagyunk. Értem, hogy Isten közbenjárásával minden ellenséget legyőzhetünk, de akkor is 1v1ben egy random démon simán megagyal a retekbe (spirituális értelemben persze).
Tehát a kérdés:
Miért nem teremtette Isten az embert bszógépnek, aki egymaga is le tud számolni például a sötétség erőivel?
Az ember egy remek felépítmény, de "csak" egy ideiglenes jármű a léleknek.
Gondolom tudatosan azért van ilyenre alkotva, nehogy túl hosszú időre "beleszoruljon" a lélek.
Maga az ember egy remek "tervrajz", sok százezer világon használják kisebb-nagyobb különbségekkel a lélek hordozójaként.
Már bocs, de az általad említett angyalok (démonok) szolgának lettek teremtve; az ember pedig arra, hogy uralkodjon a Földön. És mind az angyalok, mind az emberek ennek megfelelő képességeket kaptak.
Az, hogy az ember nem él ezekkel és képtelen betölteni a rendelt szerepét, nem Iszrn hibája, aki mindent megadott ahhoz, hogy uralkodjunk -az angyalok felett is...
Az ember mint fizikai faj, kialakult amilyennek kialakult. Igy kellett lennie, hogy azoknak( számunkra) akik bele születnek, megfelelő legyen. Nekünk ez kell. Ezen a földön nagyon sok élőlény sokkal nagyobb károkra képes, mint amit befogad. Pl egy gyerek is meg tud ölni egy felnőttet akár véletlenül a saját erejéből.
Amit te mondasz az az elme kérdése, oda nem teremtve vagyunk, hanem te fejlődtél el oda. Én pl rendszeresen kapok démonokat, akik kezelni akarnak, de mindig "legyőzőm" őket szeretettel, ami azt jelenti, hogy elmennek, nem sugározzák felém a terrort és kínt, mert őszintén és tisztán szeretem őket, beszélek hozzájuk, hogy ők jók és jók akarnak lenni.
Aki démoni életet kap, annak olyannak kell lennie. A te elméd emberi része olyan amilyen, a kutyáé olyan amilyen, az angyalaidé olyan amilyen, ahogy a démonoké is. Nekik az a féle felépítés kell. Neked most azt kell megtapasztalni, hogy inkább a fizikai részeid irányításában jeleskedsz, és egy nálad primitívebb démon is képes irányítani a te megélésedet, pl halucinálsz, szenvedést, rettegést élsz meg, míg te egy másik emberre annyi hatást gyakorolsz, hogy észre sem veszi. Ez normális. Hogy miért? Mert ez kell most neked és nekem, és nekünk. A tapasztalásunknak ez a része is fontos eszköz ahhoz, hogy a belső spirituális utunkon megfelelően haladjunk.
Ez mindenre magyarázatot ad:
MERT NEM Ő TEREMTETTE! 😁
Szia
ezért:
2Korintusz 12:7–10
"csak mert ilyen különleges kinyilatkoztatásokat kaptam.
Hogy ne váljak túlságosan büszkévé, tövis került a testembe, Sátán angyala, hogy állandó fájdalmat okozzon nekem, nehogy elbízzam magam. Háromszor kérleltem az Urat, hogy távolítsa el a tövist. De ő ezt mondta: „Elég neked az én ki nem érdemelt kedvességem, mert az én erőm gyengeségben válik tökéletessé.” Szíves örömest fogok tehát a gyengeségeimmel dicsekedni, hogy Krisztus ereje megmaradjon fölöttem, mint egy sátor. Örülök tehát, ha gyenge vagyok, bántalmaznak, nélkülözök, üldöznek és nehézségeket élek át Krisztusért. Mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok erős."
#9
természetesen a saját Bibliádban is utána olvashatsz...a lényeg nem változik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!