Van egy pár érvetek a mennyország mellett? Nekem van tíz. Ha valamit kifelejtettem komiba várom

1. Végtelen boldogság: egy jobb kábítószer, vagy a szerelem pont ezt adja itt is.

2. Örök élet: pont, hogy ezzel kell félni. Mit fogsz örök időkig csinálni? És ha elunod mind?

3. Bűnmentesség: ez miért nincs meg itt is? Semmibe nem került volna.

4. Isten közelsége: folyamatosan dicsőíteni kell. Ez még 10 milliárd év múlva is tetszeni fog?

5. Tökéletesség: ez miért nincs meg itt is? Semmibe nem került volna.

6. Az elvesztettek találkozása: a szerelmedet nem fogod megcsókolni soha többé.

7. Megváltás: A mennyország lehetőséget nyújt a bűnös embereknek a megbocsátásra és a megújulásra...

csak ez nem igaz, mert mennek a pokolba.

8. Szeretet közössége: A mennyországban az emberek szeretetteljes közösségben élnek, ahol mindenkinek gondoskodnak a szükségleteiről és gondjairól...

ez miért nincs meg itt is? Semmibe nem került volna.

9. Az igazság beteljesülése: A mennyországban a jó emberek az igazság és az erkölcsiség szerint élnek, így beteljesedhet az életük értelme és célja...

ez miért nincs meg itt is? Semmibe nem került volna.

10. Végtelen lehetőségek: A mennyországban az emberek végtelen lehetőségekkel találkoznak, ahol folyamatosan fejlődhetnek és felfedezhetik az univerzum titkait...

ez meg simán csak nem igaz. A mennyekben nincsen semmiféle fejlődés.

A mennyország létezésének bizonyítása mellett ezek nem érvek. Attól, hogy valami jó lenne, ha lenne, attól még nem biztos, hogy van. Össze tudnék kaparni 10 érvet, hogy miért lenne jó, ha az embernek lenne szárnya, tudna repülni, de ettől még nincs és nem tud.

Érvként maximum úgy lehet értelmezni az általad leírtakat, hogy ha létezik Isten és az érvekben szereplő célokkal azonosul, akkor miért jó ötlet megteremteni a mennyországot. Bár így meg elég jogos feltenni a kérdést, hogy miért nem a teremtett világ maga ilyen.

~ ~ ~

És vannak problémák az adott célokkal.

1. A boldogságot sokszor nem az állapotunk, hanem az állapotunk változása okozza. Hogy egy anyagias példát hozzak, ha valaki 250 ezret keres, és a fizetését 300 ezerre növelik, az ott és akkor boldog. Akinek – neki felróható ok nélkül – 350 ezerről csökkentették a fizetését 300 ezerre, az boldogtalannak érzi magát. A boldogságunkat sok esetben nem az állapotunk, hanem az állapotunk változása váltja ki. Pont ezért a boldogság nem egy hosszú időn keresztül fenntartható állapot.

2. Az örök élet riasztó. Én szeretek sakkozni, és 100 év múlva – ha megérném – valószínű még mindig szeretnék sakkozni. De 1000 év után? És egymillió év után? Mit tud nekem nyújtani a sakkozás egymillió év és sokmillió lejátszott parti után? A jelenlegi tudatunkkal az örök életbe beleőrülnénk. Ha a tudatunk a mennyországban más lesz, az sem oké. Számomra is, mások számára is a személyiségem fontos része lehet a sakkozás szeretete. Ha ez a mennyországban nincs, akkor valami számomra és mások számára is fontos személyiségjegyem mégiscsak halandó volt.

6. Ez több szempontból ellentmondásos. Aladár szerelmes Évába. Meg is akarná kérni a kezét, de sajnos Aladárt elüti a villamos. Ezért évekkel később Béla kéri meg Éva kezét, és leélnek egy hosszú, boldog életet. Akkor mos kivel lesz Éva? Aladárral? Bélával? Mindkettejükkel? Vagy feloldásként a mennyországban nem lesz az a kizárólagos kötődést jelentő szerelem, mint ami a földi életben? Mert akkor megint valami nagyon emberi személyiségjegy szintén halandó ezek szerint.

Vagy Rebekának születik egy fia, József. József 18 éves, mikor az édesanyját megölik. József emiatt elveszíti a hitét, bűnös életet él, gyilkos lesz, amiért a pokolra jut. Akkor Rebeka nem fog találkozni a hőn szeretett fiával. Vagy a pokol ideiglenes vagy nem is létezik? Akkor Józsefnek, a gyilkosnak az áldozatai hogyan fogják magukat érezni, hogy a gyilkosuk boldogan lógatja a lábát a mennyországban? Ezt fogják az igazság beteljesüléseként megélni? Ahhoz, hogy ez ne vezessen negatív érzésekhez, megint olyan érzésektől kellene megfosztani a mennyországba kerülteket, ami nagyon is emberi és személyiségformáló tényezők.

Tibor az ő nagymamájának az ő kis 10 éves Tiborka unokája lesz. Katinak meg a jó öreg nagypapi. Az emberi kapcsolatok sokszor ideiglenesek, más korban köt másokhoz kapcsolat minket. És ez nem csak a fizikai kinézetről szól, hiszen lehet azt mondani, hogy a lélek test nélküli lesz a mennyországban. De az életkor nem csak a testünkön, hanem viselkedésünkön, tudásunkon, személyiségünkön is megkülönböződik. Ez így szintén van ellentmondásos, vagy olyan tulajdonságok eltűnését, halandó jellegét jelentik, amik meghatározóak az emberben.

Meg a találkozás nagyon szép és jó. De miről fogunk beszélgetni a szeretteinkkel 3000 év elteltével?

10. Oké, végtelen lehetőségek. De mivégre? Hova és minek fejlődjek, ha nincs célom vele, amit akár el is érhetek, de akár benne van a pakliban, hogy ha nem teszek kellő erőfeszítést, akkor nem érem el. A célnak érzelmileg kell motiválnia, így a cél el nem érése negatív érzelmet fog kelteni. De ha semmiben nem szenvedek hiányt – ahogy azt a mennyországképed mutatni akarja –, akkor nem teljesen mindegy, hogy fejlődök-e bármiben? Ott a reinkarnáció tana. Sok embert pont azért tesz passzívvá az életében, mert hát majd ráér a következő életében ledolgozni a mostani mulasztásait. Nem sürgős az a fejlődés. És visszacsatolva a 2. ponthoz, az örök élethez, sok embert meg pont az frusztrál, hogy ha fejlődik, ha nem, jön a következő élet, a következő kihívás. Ugyan van kiút ebből is – ott kvázi az örök létforgatagból való megszabadulás a megváltás –, de az meg olyan erőfeszítést igényel, ami már-már lehetetlennek tűnik.

~ ~ ~

A pokol könnyen megjeleníthető és elképzelhető. De a mennyországról azon túl, hogy ott majd minden jó lesz, nincs igazán jól elképzelhető koncepciónk. Ott vannak a filmek pl., ahol ha megjelenik a mennyország, valahogy csak a kapuja jelenik meg, vagy egy a fellegekbe vesző lépcső. Esetleg egy nagy fehér fény, ami kellően vakító ahhoz, hogy ne látszódjon, hogy mi van belül. Nem igazán ismerek olyan filmet – egyetlen kivétel rémlik csak –, ami vállalkozna ábrázolni azt, hogy milyen egy átlagos szerda a mennyországban, vagy milyen egy év, esetleg egy évezred (ami az örök élethez képest semmivel sem több). De a mennyország képi ábrázolásával is hasonló a helyzet. Lásd: [link] . A mennyország egy olyan „jutalom”, amiről azon kívül, hogy jó és akarjuk, nincsenek jól átgondolt képünk. És valószínű nem véletlenül, mert szerintem valahol mindenki érzi a tudata mögött, hogy valami logikai szempontból nem stimmel ezzel az ígérettel.