Van összefüggés a 7 napos kovásztalan kenyerek ünnepe és a Jézus által,az utolsó vacsorán megtört kenyér közt?

Az összefüggés annyiban áll fenn, hogy maga a vacsora, amin a tanítványok az Úrral részt vettek, a kovásztalan kenyerek ünnepének kezdetéhez kapcsolódott, a páskabárány leölése előtti nap estéjén zajlott, ú.n. előünnep volt (chagigah). Mivel nem volt része konkrétan a 7 napos ünnepnek, így nem is volt szükséges kovásztalant fogyasztani még ezen az estén.

Ezt a különbséget egyébként megtaláljuk a görög szövegben is. Máténál a 26:17-ben "azumos" szerepel, amikor az ünnep napjairól beszél, tehát ez a szó a kovásztalant jelenti. A 26. versben pedig, ahol az Úr megtöri a kenyeret, az "artos" szót használja, ami egyszerűen kenyér/étel/vekni jelentésű.

Van összefüggés annyi, hogy Jézus az utolsó vacsorán az előírásoknak megfelelően kovásztalan kenyeret fogyasztott.

Amúgy az ostya is kovásztalan kenyér, csak praktikus okokból más kicsit a formája, ilyet használnak a római katolikus, evangélikusok, anglikánok.

Kérdező,

A kovásztalan kenyerek első napja ünnepnap, sabbati nyugalom, tilos minden munka és adásvétel. Hogyan gondolhatták volna a tanítványok, hogy Júdás vásárolni megy el a vacsoráról?

Továbbá, ha ez a nap már az ünnep első napja lett volna, és az Urat csak másnap délután ölték meg, akkor sajni nem ő a mi páskabárányunk, lecsúszott a megfelelő napról, nem töltötte be tökéletesen a próféciákat és jeleket az Isten ünnepeinek rendje szerint.

#4

Nem értem a kioktatást, akkor újra ismétlem magam. Az ostya az kovásztalan kenyér, de leírom a hozzávalókat is, liszt, víz és só.

Sehol se írtam, hogy lenne benne kovász, pont azért, mert Jézus is kovásztalan kenyeret tört meg.

Kérdező,

A téma szempontjából mindegy, melyik magyar szövegre hivatkozol, az eredeti görög szavak/mondatok értelmét csak kierjedt magyarázatokkal együtt lenne érdemes olvasni és próbálni megérteni. De legalább annyi fáradtságot hasznos lehet venni, hogy egy sima online Biblia-szótárban utánanéz az ember a dolgoknak.

Például az általad idézett helyen az ünnep "első napja" csak egyetlen szó a görögben (a "nap" nincs ott), aminek egyik jelentése "mielőtt" "azt megelőzően" (pl. Máté ugyanezt használja itt: ""Uram, engedd meg nékem, hogy *előbb* elmenjek és eltemessem az én atyámat""). Tehát, még hogyha figyelmen kívül is hagyjuk a tényt, hogy a "kovásztalanok" megjelölés egy bővebb időszakot jelölt abban az időben, és nem kizárólag a mózesi 7 napos ünnepet (a Misnában olvasni erről, illetve a mai judaizmus is már a 14-ét is hozzáveszi az ünnepi periódushoz) - szóval ha ettől eltekintünk, a szavak jelentése alapján akkor is fennáll az az értelmezési lehetőség, hogy ez a bizonyos vacsora egyszerűen a kovásztalanok napjai *előtt* történt.

Aztán ott van a hol "készítsük el" kifejezés, ami minden szótár szerint ELŐkészületet jelent, nem pedig valaminek a megcsinálását. A tanítványok előkészültek a páskára, azaz elrendezték a szállás és ellátás körüli dolgokat.

A SZIT teljesen félrevezető a következő versben is: ""nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát"" Az eredetiben ezek a szavak állnak: -val,vel / te / csinálom vagy tartom / a / páska / -val,vel / a / tanítványok / enyém. Szó nincs 'vacsora elköltésről'.

Ezek csak kiemelt példák, bizonyára akit valóban érdekel, megteheti, hogy utánanéz az ilyesminek. Persze nem muszáj.

Szia

Óriási jelentősége van annak, miként tartjuk meg az Úrvacsorát. Miért mondhatjuk ezt? Mert Pál rámutatott, hogy aki méltatlanul eszik a kenyérből és iszik a borból, az „vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően”.... Mert aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet” 1Korintusz 11:27–29.

Amikor Krisztus földi élete utolsó pászkájára összeült a tanítványaival, akkor a mózesi törvény szerint tartották azt meg. MIUTÁN megtartották a pászkát, és elment Iskariót Júdás, hogy elárulja Urát, akkor Krisztus a 10 apostolával szövetséget kötött egy Királyságra, és azokat a kellékeket használta ehhez (kovásztalan kenyeret és bort), amely a pászkából megmaradt.

Így: "Amint folytatták az evést, Jézus vett egy kenyeret, és miután áldást mondott, megtörte, és odaadta azt a tanítványoknak, ezt mondva: „Vegyétek, egyétek. Ez jelképezi a testemet.” Majd vett egy poharat, és miután hálát adott, odaadta nekik, és ezt mondta: „Igyatok belőle mindnyájan, mert ez jelképezi a véremet, »a szövetség vérét«, amely ki lesz ontva azért, hogy sokak bűnét megbocsássák." Máté 26:26-28

Ezt a krisztusi mintát követték az első századi keresztények is, ahogyan azt Pál apostol lejegyezte:

1Korintusz 11:23–26

"Mert azt adtam tovább nektek, amit az Úr tanított nekem, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárulták, vett egy kenyeret, és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta: „Ez jelképezi a testemet, amely értetek van. Ezentúl ezt tegyétek, hogy megemlékezzetek rólam.” Ugyanígy tett a pohárral is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „Ez a pohár jelképezi a véremen alapuló új szövetséget. Ezentúl ezt tegyétek, valahányszor isztok ebből a pohárból, hogy megemlékezzetek rólam.” Mert valahányszor eszitek ezt a kenyeret és isztok ebből a pohárból, az Úr HALÁLÁT HIRDETITEK, MÍG Ő EL NEM JÖN."