Mit gondolsz erről?

Nem szolgálhatsz egyszerre két urat, de szolgálsz mindenképpen...

Érdemes tudatos döntést hozni arról, hogy melyik út felé húzol, de aki jót cselekszik, az a helyes úton jár.

Miről beszélsz? Én 53 éves vagyok, és elég sok emberrel találkoztam már életemben, de még mindig várok arra, hogy egy olyan jó emberrel találkozzam, aki megtérés nélkül és Isten nélkül jó tudott lenni, vagy inkább maradni, mivel kisgyerek korában még mindenki jó volt, de mindenki megromlott felnőtt korára.

Isten a tiédtől merőben eltérő látleletet ad az emberekről, vedd észre az "egy sem" kifejezést:

Róm 3:10-17 "amint meg van írva: „Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem. Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon; szájuk átokkal és keserűséggel van tele. Lábuk gyors a vérontásra, romlás és nyomorúság jár a nyomukban, és a békesség útját nem ismerik: Isten félelmével nem törődnek.”"

Egy másik helyen ezt mondja Isten az emberekről:

2Tim 3:1-5 "Légy tudatában annak, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, kérkedők, önteltek, másokat kihasználók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szívtelenek, hajthatatlanok, rágalmazók, kicsapongók, zabolátlanok, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak és élvhajhászok ahelyett, hogy Istent szeretnék. Az ilyenek megőrzik ugyan a vallásosság látszatát, de az erejét megtagadják. Fordulj el tőlük!"

Természetesen ezek általánosítások, előfordulhat, hogy 10 000 ember között van egy jó ember, akinek nincs szüksége megtérésre, bár valószínűleg ennél rosszabb a helyzet.

Most akkor azt mondhatnád, de hát a szüleim jó emberek, hiszen szerettek engem. Éppenséggel arra a vadállatok is képesek, hogy a kölykeikről gondoskodjanak. Az, hogy a szüleid nem süllyedtek le a vadállatok színvonala alá, attól még nem ütik meg a jó ember mércéjét, amivel Isten mér. A Biblia azt írja, hogy a szent élet nélkül senki sem látja meg Istent, vagyis senki nem üdvözülhet, aki nem szent életet él (lásd Zsid 12:14). Szóval ne kábítsuk a népet azzal a maszlaggal, hogy ilyen meg olyan jó emberek. A Biblai szerint szent ember = jó ember. Nem szent ember = nem jó ember.

A Biblia amúgy azt írja az 1Jn 5:19-ben, hogy "Tudjuk, hogy Istentől valók vagyunk, és hogy az egész világ a Gonosz hatalmában van." Amikor bűnöket követünk el, akkor ha tetszik, ha nem, egyre inkább az ördög hatalma alá kerülünk, és már nem vagyunk a magunk ura: ha tetszik, ha nem, az ördög kívánságait kell teljesítenünk. Amikor azt akarja a Biblia (Jézus v. egy apostol) hangsúlyozni, hogy valaki az Ördögtől való eme függő viszonyban már jól érzi magát, az Ördög akaratát teszi, az ő módszereit igyekszik alkalmazni az emberi kapcsolataiban, akkor használja az "Ördög gyermeke" kifejezést (Jn 8:33-47 1Jn 3:10). Én a magam részéről ennek ellenére sem mondanék senkit a Sátán/Ördög gyermekének, mert lehet valaki egy elveszett bárány is. Azt viszont mondom, hogy minden ember rendkívüli mértékben bűnös, és nincs üdvösség senki másban, mint Jézus Krisztusban, mert ezt egyértelműen írja Biblia. A sorozatosan elkövetett bűneink miatt függő viszonyba kerülünk az Ördögtől, és ha szabadulni akarunk, akkor csak egy nála erősebb személy menthet meg.

üdv, a javuló Stefán

Stefán!

Idáig valóban javultál, de ez most egy csúnya visszaesés volt!

Szerintem gondold meg még egyszer.

Hogy mit gondolok a kérés alattiról? Azt, hogy szamárság. Miért?

Mert a sátán (szátán=vádló) is I-ten teremtménye, nem úr. ÚR EGY van, az Örökkévaló, áldott Õ. N S vagy nem egészen azt mondta, vagy, ha mégis, az arra vall, hogy "hiányzott", amikor az Örökkévalóról tanították.

Isten hazárdírozott azzal,hogy megtette e világ Urának a Sátánt mert azt hitte belebukik a feladatba.Tévedett.

Ez a prédikálónak álcázott üzletember is csak arra használja a félelemkeltést a pokollal,hogy maga felé tereljen embereket.

#8: Meg a pénzüket.

Érdemes elolvasni a Fesz lesz című könyvet Németh Sándorról.