Az ember megteremtése után, míg Ádám és Éva nem evett a tudás fájáról, elképzelhető, hogy az agyuk térfogata is jóval kisebb volt, mint egy...majomnak?

Kedves kérdező!

Ádám és Éva tökéletes volt.

Az elméjűk is, hiszen tudták azt hogy mivel jár az ha esznek a tiltott fáról.

Megtudták különböztetni hogy mi az amit Isten elvár, és ezt jól tudták.

Szándékosan ettek arról a fáról.

Viszont hogyha olyan értelmük lett volna mint egy majomnak, vagy egy kisgyermeknek, akkor nem kellett volna őket effektíven noszogatnia a kígyónak, Sátánnak.

Az emberpár viselkedése azonnal feltárta az Istennél való összhang hiányát.

Az, hogy eltakarták az Isten által alkotott testük egyes részeit, és az, hogy később megpróbáltak elrejtőzni Isten elől, nyilvánvaló bizonyítéka volt annak, hogy elméjükben és szívükben már elidegenedtek Istentől (1Mó 3:7, 8).

Így a bűn miatt bűntudatuk volt, szorongtak, nem érezték biztonságban magukat és szégyellték magukat. Ez alátámasztja azt a kijelentést, amelyet az apostol tett a Róma 2:15-ben, vagyis hogy Isten törvénye ’be van írva az ember szívébe’.

Ezért ennek a törvénynek a megszegése ekkor zűrzavart okozott az ember bensőjében, a lelkiismerete helytelen cselekedettel kezdte vádolni. Valójában az embernek volt egy „beépített hazugságvizsgálója”, amely lehetetlenné tette, hogy elrejtse bűnös állapotát a Teremtője elől. Isten, válaszolva arra a kifogásra, melyet az ember az égi Atyja iránti megváltozott viselkedésére hozott fel, rögtön ezt kérdezte: „Talán ettél a fáról, amely felől azt parancsoltam, hogy ne egyél?” (1Mó 3:9–11).