Miért átkozta meg Isten Ádámot és Évát és ezáltal az egész emberiséget, miért nem lett volna elég annyi, hogy akkor és ott szívből bocsánatot kérnek?

Én ateista vagyok. A történet szó szerinti értelmezése felvet némi logikai bukfencet, illetve némi erkölcsi problémát.

Egyrészt Isten ha erősen akarok fogalmazni, akkor hazudik, de minimum nem következetes:

„17. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.” /1Móz2/

Ettek róla és nem haltak meg aznap. A kígyó ehhez képest egyenes volt, elmondta, hogy mi történik, ha esznek a fa gyümölcséből.

Nem tudom van-e más értelmezése ennek, de a jó és gonosz tudása nem azt jelenti, hogy valaki képes felismerni és/vagy megcselekedni azt, ami jó és azt ami gonosz? Mert akkor ezek szerint ezzel a képességgel nem rendelkezett az ember előtte. Így viszont nem volt képes mérlegelni, hogy Isten parancsának megszegése az helyes-e vagy helytelen. Így viszont bármiféle felelősségre vonás megkérdőjelezhető erkölcsi szempontból.

~ ~ ~

Megint más, ha kicsit szimbolikus értelmezésben közelítjük meg a dolgot. Amíg az ember nem rendelkezett megfelelő tudatossággal, értelemmel, addig ösztönös volt, nem volt fogalmi koncepciója a jóról és a gonoszságról. És addig a világ jelenségeit sem kategorizálta ilyen szempontból, ahogy a saját tettei, döntései nem voltak jók és gonoszok, úgy a világ jelenségei mögé sem képzelt sem jóságot, sem gonoszságot. És ez eléggé paradicsomi állapot. Még ha van is benne szenvedés, ha nem fogod fel, hogy az, amit átélsz az szenvedés, akkor nem az. Nem látsz gonoszságot a világban, mert eleve vak vagy rá.

De ahogy az ember evett a jó és gonosz tudásának a fájáról, azaz kellően értelmessé, tudatossá vált, hogy különbséget tegyen jó és gonosz között, úgy vált halandóvá is. Nyilván nem szó szerint, mert előtte sem volt halhatatlan, de mivel nem volt képes felfogni a halál mibenlétét, nem tudatosult benne a halál, ezért számára nem létezett. Kb. úgy nem, mint ahogy egy 1 éves gyermek számára sem létezik a levegő. Körülveszi, belélegzi, de mivel nincs tudása a létezéséről, ezért számára nem létezik. Az értelem tudatosította a halandóságot, az értelem tette halottá az embert. Nem azonnal persze, hanem inkább úgy, hogy egész életén át a halála bekövetkezésének a tudatában él. Így olvasva viszont Isten mégsem füllentett.

A paradicsomból – a paradicsomi állapotból – sem kiűzetett az ember, hanem kiesett. A paradicsomi állapot érzése múlt el azzal, hogy képessé vált a világ negatívumait felismerni. Az eredendő bűn is így nyer értelmet, hiszen a tudatosság nyilván tovább öröklődik, és az ember a legjobb igyekezete ellenére sem képes tökéletesen jónak lenni, de képes ezt önmagában felismerni. Nincs olyan ember, aki életében ne lettek volna gyenge pillanatok, vagy felindultságok, mikor annak ellenére választja a helytelent, hogy tudja róla, hogy helytelen. Az ember ezért sem bűntelen. Isten nem átkozta meg, nem büntette meg Ádámot és Évát. Az értelem elkerülhetetlen következménye, szükségszerű velejárója az az állapot, amibe az ember került. Azon nem segít a bocsánatkérés – elnézést, hogy gondolkodom –, de nincs is olyan büntetés, ami alól felmentést lehetne adni.

"Nos az Iszlám Mohamed nevéhez fűződik, aki Kr.u. kb. 600 körül rakta le alapjait az iszlám vallásnak miután vagy 20 éven keresztül írta át a Tórát Gábriel Arkangyal kijelentéseire hivatkozva! Mohamed nem csinált mást mint Charles Taze Russell a Jehova tanúi megalapítója, kinek követői később átírták a Bibliát és lett belőle "Új Világ fordítás"!"

Az iszlám az emberiség kezdetekor is jelen volt, az első próféta pedig Ádám. Ha ezt nem fogadod el akkor ilyen alapon a zsidók állításával sem lehet problémád miszerint Jézus egy hamisító aki fogta az Ószövetséget és hozzácsapta a saját elképzeléseit, így született meg a kereszténység amihez még hozzátettek egy rakás pogány tanítást.

Csodálkozom, hogy eddig nem jöttél rá!

Isten, akinél ott van jelen, múlt, jövő, ELŐRE LÁTTA, a folytatást. Ez egy PROVOKÁCIÓ lehetett részéről, hogy vastagon benyújtsa a számlát, és rávarrja az emberiség nyakára, amit a teremtésben Ő BAZILIKÁZOTT EL.

"Testvéreim az Úrban", ugye ezt nevezik ama jótét lelkek az ŐSBŰNNEK, igaz? :-P Amiben mindenki vétlen, aki világra jön, de valakinek mégis csak el kell vinni a balhét...

Személy szerint azt a fránya ősbűnt - ha van -, én nem abban látom. Az a FAJ- és LÉTFENNTARTÁS KÉNYSZERE, amit az EVOLÚCIÓ által örököltünk, és ott van kiirthatatlanul DNS molekuláinkban... (Kreacionizmust vallók, most vegyetek levegőt...!)

* * *

Ez FIKCIÓ volt, nem kell komolyan venni. Egy "teofób" (Hisz Istenben, de megveti) személyiség rögeszmefuttatása lehet, de nem árt rajta elgondolkodni!

#8.

Fogódzkodj meg: A racionális GONDOLKODÁS!

14

Tehát a racionális gondolkodásból jönnek azok a feltételezések, amikor Isten nem mindenható csak azért, hogy valahogyan felmentse azok alól amiket művelt?

Lásd a bűzbombás és szerződéses választ például.

De sok másik esetben is találnak ki olyan magyarázatokat amik úgy egyébként a hitükkel szembe megy csak azért, hogy valahogyan befoltozzák a lyukakat.

#14. Félre értelmeztem a kérdést, bocs!

Az általam említett "racionális gondolkodás" egyértelműen kritikai célzatú, és a KÉTELKEDÉS következménye.

A kérdés eredeti tartalmára csupán feltevésem van: Az "apologetika", vagyis az adott hit védelme, de az foggal, körömmel! - és ahogy ez a múltban számtalanszor megtörtént, az "eretnekség" bélyegével...

Gondolj csak bele, hogy mondja Madách Imre Lucifer szájával:

"A szent tanok. – –

Ah, épp a szent tan mindig átkotok,

Ha véletlen reá bukkantatok:

Mert addig csűritek, hegyezitek,

Hasogatjátok, élesítitek,

Mig őrültség vagy békó lesz belőle."