Téged milyen gondolat, érzés fog el ha olyat hallasz, hogy tibetben megkeresik a következö láma reinkarnàcióját ha már az elöző meghal?

Semmilyen, bár az tagadhatatlan, hogy a buddhizmust mindig is érdekesebb vallásnak találtam, illetve ha ateistaként kötelezően fel kéne vennem egy vallást, az vagy a buddhizmus vagy valamilyen pogány hit lenne.

Javaslom elolvasni Lőrincz L. László regényét, Hosszú az Lászháig. Pontosan ezt a kérdés kört járja be, a lámák reinkarnációs kiválasztását.

Engem megnyugtat valami belső békét érzek ha a buddhizmusra gondolok, olyan derűsek és nyugodtak.

Azt, hogy szegény gyerek mi vár rá és Kínába sem mehet nyaralni...

A buddhizmus az egyetlen pozitivista vallás,pont azért mert túlmutat isten fogalmán.Nem a bűnt állítja az erkölcstan középpontjába hanem a szenvedések fölszámolását. A buddhizmus a cselekvéseket nem a jó és rossz dualitásán keresztül értékeli hanem aszerint hogy a megvilágosodást szolgálják-e vagy sem. Nem tanít valamiféle embertől függetlenül létező legfőbb jót nincs kategorikus imperatívusza azaz nincs kényszer a buddhista morálban. Az erkölcsi értékek önérdekből fakadnak azáltal hogy elősegítik-e a megszabadulást vagy sem.