Isten a tömegektől miért várja el, hogy kinyilatkoztatás nélkül higgyenek benne, míg másoknak ad magánkinyilatkoztatásokat?
PLOK: Az, hogy van ami nincs és nincs ami, van de nem lehetne, hogy azért mégis legyen. Így nem következik belőle, hogy az, ami lehetne ha nem lenne kizárva annak a lehetősége, ami mégis abból következne, hogy van rá lehetőség. Így nem tudjuk azt se mondani, hogy eljutunk oda, ahová mégsem, hiszen azért már mégis nem értük el, ami miatt elindultunk.
Lehet, így írni, ahogy te teszed, csak nincs semmi értelme. És nem okosabbnak, vagy titokzatosnak tűnsz tőle, csak egyszerűen butácskának. Szóval ezzel max magadnak adtál mattot.
Nem az volt a célom, hogy megbántsalak, sem pedig az okoskodás.
Egyszerűen csak azt szerettem volna mondani, hogy bármilyen választ könnyű tagadni, kiforgatni, hiába igaz.
Még a magyarázás, magyarázkodás is a "magyar" szót tartalmazza, ezzel is jelezve, hogy ez a szuperképességünk.
Szerintem egyébként te csak a tagadás lehetőségét keresed, és ha kapsz választ, azt gyorsan tagadod, majd tovább keresed a választ.
Számodra szerintem itt nincs válasz, meditálj, keress a "gyakorlatban".
Ez egy provokatív kérdés, mert a legtöbb keresztény hívő a Bibliára alapozza a doktrínát, amiben hisz. Te pedig a kérdést azzal egészíted ki, hogy az baromság.
Az egy Isten különböző tehetségekkel áldotta meg az embereket és különbözőképpen is kerül velük kontaktusba. Más-más szinten, más-más mélységben, más-más formában nyilvánítja ki magát.
Az embereknek a sorsuk, a lehetőségeik is teljesen különbözőek. valakinek az élet sokkal könnyebb, mint másoknak, illetve valakinek nagyon nehéz valláshoz kerülni pl. kommunista rezsimekben stb.
Isten minden embernek más utat szánt és mást is vár el tőle. Akinek ott a lába előtt a nagy lehetőség és nem él vele, az bűnt követett el, míg más, akinek nincs lehetősége hallani az Evangéliumot, a jótettei alapján a Mennyországba kerülhet.
Jól írta valaki fentebb: Isten útjai kifürkészhetetlenek. Nekünk nem az a dolgunk, hogy másokat ítéljünk, hanem a nagyon keskeny, saját, igaz utunkat kell járnunk a kapott és szerzett információk, az intuícióink alapján.
Hogy nyilatkozik meg Isten? Régebben nagyon konkrétan is megtette ezt, ma az emberi életben egyértelműen nincs jelen, legalábbis látszólag.
Ennek többek között az az oka, hogy Sátán egyre inkább átveszi az uralmat az anyagi világ, a föld felett. Ennek is van oka: az ember szabad akaratából eltávolodik Istentől. Aki pedig Istentől távolodik, a Sátánhoz közeledik, az nem látja Istent. Pedig Isten az általa teremtett világ minden részében ott van és a világ pedig Istenben van.
Az ember legeslegmélyén is ott van Isten, amihez fel kell emelkednünk. A kereszténység ezt elvontan magyarázza, de például az ind-hind kultúrkör a Védák és a hagyományok alapján részletezi.
Isten minden létezőben jelen van, minden jelenségben, az emberen múlik, hogy hogyan viszonyul ehhez, és gondolatai, tettei hatnak a világra és az visszahat a sorsára akár, vagy főleg posztmortálisan.
Én úgy látom, hogy a hitet belé nevelik az emberbe, vagy történik valami, ami miatt hinni kezd.
Viszont pont ezért nem értem, hogy hogyan hihetne az ember, ha mondjuk elveszti az ehhez való képességét?
Ez egy magas teológiai szint, ahol szóba kerül az efféle kérdés. Profán módon blaszfémia erről vitázni is.
Eleve fontos, hogy a szavak pontos definícióját értsük. Mi a hit?
Csak keresztény hihet Istenben? Stb. Ezek mind sok oldalnyi magyarázatot igényelnek, hogy ne értsük nagyon félre egymást.
Röviden: A hit nem naiv elhívés, hanem olyan bizonyosság, ami belátáson alapszik. Aki őszintén félresepri a fátyolt a szeme elől, látja a világ működését. Nincs fals magyarázat, megvilágosodik. Ez pedig csakis rajta múlik. Ha elég őszinte önmagához is, akkor átlát a hamis, anyagi világ szürrealitásán és ráeszmél a valóságra. Erre sajnos egyre kevesebb ember képes. Aki erre nem képes, az megy a levesbe, elkárhozik/megsemmisül halála után.
A hit nem az, hogy elhiszem, vannak angyalok meg mennyország, mintha UFO-k lennének. A hit olyan biztos tudás, amire feltesszük az életünket is.
Pl. ha látunk valamit, az érzéki csalódás is lehet, de a hit ennél biztosabb.
A következő: Nem csak keresztény üdvözülhet, de neki van korrekt út kiszabva, mutatva. Ez részben megkönnyíti, részben megnehezíti a dolgunkat. Egyrészt emiatt az elvárás magasabb, másrészt pontosan tudjuk, mit kell csinálni az üdvözüléshez.
Muszlimok, hinduk, taoisták, buddhisták stb. is üdvözülhetnek. Ők ugyanarra a helyre más úton jutnak fel.
Valaki szerint (általam tisztelt nagy keresztény és más vallású gondolkodó) úgy véli, nem mindenkinek adatik meg a hit lehetősége. valakinek pl. éveket kell imádkoznia ahhoz, hogy hihessen a metafizikában, Istenben. Ez Isten kegyelmétől függ és már születéskor determinálva van, ki üdvözül és ki nem. (Ahogy a Biblia (János jelenései) említi, a "könyvbe" már be van írva.)
Én úgy gondolom, minden embernek megadatik, csak önmagán múlik. A körülmények különbözőek, de aszerint ítéltetünk. Tehát akinek kevés esélye volt, nem kerül olyan elvárások elé mint az, akinek minden előtte volt.
Szerintem a kérdező arra gondolhatott, hogy Isten (Jézus alakjában) megmutatta magát a feltámadás után a tanítványainak, akik így a saját szemükkel láthatták ezt (nem is beszélve a tucatnyi csodáról), míg nekünk ugyanezt egy könyv alapján kellene elhinnünk.
Ez pedig felveti a kérdést, hogyha Isten igazságos miért nem biztosítja nekünk is azt a lehetőséget, hogy a saját szemünkkel győződhessünk meg róla?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!