Hogyan szabaduljak meg ettől az aggályosságtól az evés terén?
Eddig magával az evéssel is gond volt, szó szerint bűnnek éreztem, ha bármilyen ételt vettem magamhoz. De ezt sikerült kiküszöbölni azzal, hogy megtanultam mindig hálát adni az ételért és imában Isten áldását kérni az elfogyasztott ételemre.
És tényleg mióta így teszek, azóta nincs probléma, nem vádol a lelkiismeretem az evésben. Persze ez nem mindig van így.
Mondjuk tegyük fel, hogy átlagosan étkezem a nap folyamán.
Gondolok itt a mennyiségre.
Reggelire két szelet kenyér feltéttel, ebédre mondjuk leves, illetve a fő étel majd estére megint valami normál mennyiségű hideg élelem.
És ez így rendben is van, de amikor kicsit többet eszem, mert éhes vagyok eléggé, akkor azt néha úgy érzem mintha bűn lenne és ez bántja a lelkiismeretemet.
Úgy érzem, hogy torkos vagyok, ha a normál mennyiségnél több ételt fogyasztok.
Mit mondd ezzel kapcsolatosan a Biblia? Az bűnnek számít, ha nagyon jóllakik az ember, és kicsit talán többet eszik a kelleténél, annak ellenére, hogy hálaadással teszi azt? (bár én nem éreztem ezt, mert éhes voltam nagyon)
Szóval ha sokat eszik az ember az bűn?
Kérem a válaszokat bibliai idézettel alátámasztani.
Jézus a Szabadító....
Talán el kéne olvasni az Új Szövetséget.... enni Jézus szavait, addíg sem leszel fizikálisan éhes. 😘
Szia
Tényleg valami probléma van a hozzáállásoddal....
Krisztus tömegeket etetett meg...lelkifurdalás nélkül...
Elfogadta gazdag, bűnös emberek étkezésre szóló meghívását....
A zsidók étel miatt panaszkodtak az ókorban, és Isten ellátta őket....
Szóval mire alapozod az étkezéssel kapcsolatos aggályaidat?
Nézd hogyan táplálta Isten a hűséges szolgáját:
1Királyok 17:6
"A hollók vittek neki kenyeret meg húst reggel, és kenyeret meg húst este, és a patakból ivott."
Úgy teremtette meg Isten az embert, hogy örömét lelje a táplálkozásban. Étkezés közben ízeket, az étel illatát érezzük, ezzel is fokozva az étkezés kellemességét.
Semmilyen Írásos alapja nincs aggályaidnak!
Az ókori héberek és később a korai keresztények számára gyakran boldog társas együttlétet és szellemi épülést jelentett az étkezés. Ezenkívül arra is lehetőséget nyújtott, hogy kimutassák szeretetüket, és vendégszeretettel fogadjanak másokat. Úgy tűnik, hogy a hébereknek és a korai keresztényeknek szokásuk volt imádkozni az étkezésekkor. Krisztus is hálát mondott az étkezések előtt.
A megszabadulást én is szakemberre bíznám. Bibliai idézettel kívánod meggyőzni magad? Egy 2000 éves mentalitást tükröző szöveggel? Mit gondolsz, az egyház miért ismerte el tudósok állítását a földről? Mondjuk e téren idéznék neked egy "eredeti" 2000 éves szöveget, és egy e századit. Mindkettő a kánon szerint érvényes. Akkor most hülyék azok a papok, akik ezt leírták? Nem!!! Az élet változik, fejlődés van, az ismeret nő és ezáltal világról alkotott nézeteink változnak. Ez a normaitás minden szempontból. Más példa: Az ókorban vallása miatt, kicsit később. az embereket megfeszítették. Praktikus dolog volt, ismereteik szerint így lehetett a legtöbbet szenvedni. Na de mit gondoljunk a jezsuitákról, akik az inkvizíció keretein belül máglyán égettek? Isten közben megváltoztatta nézeteit? És akkor még szó sem esett Ferenc pápáról (és például két elődjéről) akik a halálbüntetést bűnnek tartják! Ferenc pápa szerint bűnösek voltak a jezsuiták? (mellesleg igen, azok voltak szerinte is).
Az evés az élőlény anyagcserefolyamata, ez a feltétele az életnek. Közülük az ember gondolkodni is képes, ezért változtatja szokásait. A vallás szempontjából az, hogy egyik nap böjtök, másik nap sűlt csirkecombot eszem, aztán meg degeszre tömöm magam süteménnyel, nem vallási kérdés. Szimpla egészségügyi. A vallástól várni erre tanácsot, dőreség, bigottság, tudatlanság. Erről gasztroenterológust kell kérdezni. Ő majd azt mondja, egyél mértékletesen, mert ezt igényli az egészség, de semmi baj, ha néha telezabálod magad krémessel.
Ha a vallás említi a mértékletességet, azt ugyanazért teszi, mamiért az orvos. De hova jutnánk, ha minden apró húlyeségre másoktól várnánk tanácsot. Megmondom, hová. Első osztályú robotok lennénk, nem emberek. Ha már istentől kérsz tanácsot, isten felelősséget is ruházott az emberre. Önmaga viselkedésének felelősségét. Vagyis gondold meg magad, mikor mit eszel, és gondolj arra, az aszkéták (is) korán halnak. Az életlényege a normalitás, de az élet símán elbír némi nem túl nagy kilengéseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!