Tényleg Jézus valójában nem ott született, ahova a történelmi egyházak hagyományai teszik, hanem az egy Adonisz-szentély volt?

Jézus születését a Szentírás alapján Betlehembe tesszük. A Születés Bazilikáját, ami Jézus születésének a feltételezett helye, egy betlehemi barlangistálló fölé építette Szent Ilona császárné, mert az ott élő keresztények emlékezete szerint abban született Jézus.

Én nem tudok róla, hogy bármilyen szentélyt állt volna a születés bazilikája helyén. De meg kell nézni: Cassius Dio ír a Bar Kohba-felkelésről. Ez a Bar Kohba egyébként a zsidók egy csoportja szerint a messiás volt (Jézussal szemben). Tény, hogy Júdea nagy része ebben a felkelésben és a leverésébel elpusztult, köztük Betlehem is.

Vagy másik forrás Hadrianus császárságával kapcsolatban a Hisstoria Augusta. Itt is meg lehet nézni, hogy ír-e valamit erről. Sajnos nekem nincs meg itt a polcon.

Amúgy Adonisz-szentély nem hiszem, hogy épült ott. Hadrianus élettársa egy Antinoós nevű görög hapsi volt. Aki a Nílusba fulladt és ezután a császár félistenné tette és az emlékére megalapította Antinopolisz városát, de ez Egyiptomban volt.

Szia

Érdekes cikket találtam a kérdéseddel kapcsolatosan, elküldöm neked:

A katolikus írónő, Maria Teresa Petrozzi ezt a megjegyzést teszi Bethlehem című könyvében: „A XVI. századtól kezdve [Betlehem] a latinok [római katolikusok] és a görögök [görög ortodox hívők] közötti keserű és véres küzdelemtől szenvedett, ami a Születés Temploma feletti hegemóniáért folyt.” Az ellenőrzés jogáért folytatott ismétlődő „véres küzdelmek” gyakran a Születés Barlangjában található ezüst csillagra összpontosultak, ami a föld alatt, a Születés Temploma alatt helyezkedik el. Ez a csillag, úgy mondják, Krisztus születésének tényleges helyét jelöli. R. W. Hamilton a következőkről számol be The Church of the Nativity, Bethlehem című könyvében: „Köztudott, hogy a Franciaország és Oroszország közötti vitás kérdések közül, amelyek a krími háborúhoz vezettek, kettő összefüggésben volt a bazilika és a kripta [Születés Barlangja] főbejárati kulcsainak birtoklására vonatkozó, egymással vetekedő kijelentésekkel, és annak a latin feliratú ezüst csillagnak 1847 egyik éjszakáján történt rejtélyes ellopásával, amely egy márványtáblába volt bevágva a Születés oltára alatt.”

E helyek feletti jogokért évszázadokon át állandó összeütközések voltak a különböző felekezetek között. Ennek eredményeképpen „most minden felekezet joga gondosan meg van határozva. A barlang 53 lámpájából például 19 a ferenceseké. A Születés oltárát a görögök birtokolják, a latinok nem végezhetnek ott szolgálatot” (Historical Sites in Israel).

A karácsonyi időszak alatt, ha a politikai légkör megengedi, a kereszténység vallási közösségei Betlehem-szerte megtartják saját karácsonyi miséjüket és felvonulásukat. December 24-én és 25-én a latinok rendeznek felvonulást és éjféli misét a Születés Temploma melletti Szent Katalin templomban, ami most a görög és az örmény ortodox egyházak megosztott tulajdona. Január 6-án a görög, a szíriai és a kopt ortodox egyházak tartják karácsonyi miséjüket. Január 18-án az örmény ortodox karácsonyi mise következik, a január 19-i felvonulással.

Az eddigiek azt sugallják, hogy Betlehem hagyományos szent helyei ’a vég nélküli szeretet bizonyítékai, az alázatosság leckéi’? S vajon az igazságot tükrözik vissza Jézus születésének körülményeiről? Például, mikor született Jézus? Valóban ott született, ahol most a Születés B