A zsidó ünnepek honnan erednek? Miért pont akkor vannak, amikor? Tényleg a pogányoktól vették át például a pészahot, vagy a sávuótot?
Azért kérdezem, mert itt, egy másik kérdésben olvastam, hogy a kérdező nagyon kardoskodik amellett, hogy a sávuót pogány, kánaánita eredetű.
https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..
Én utána néztem az izraeli Wikipédián, mégiscsak ők a bennfentesek a saját kultúrájuk történetében, de a sávuótról ilyet egyáltaán nem találtam. A szukkotról ellentétben írják, hogy egyes kutatók az izraeliták letelepedéséhez kötik, míg mások például a dátumot, vagy a növényekből épített sátrak, gyümölcsök, zöldellő, termékeny ágak szokását az ott őshonos föníciai/kánaánita kultúrkörből vehették át.
A pészahról én nem tudnám egyáltalán elképzelni, hogy kánaánita, vagy pogány eredete lenne. Ez a legnagyobb zsidó ünnep. Sokkal inkább egy nomád, pásztorkodással, harccal, vándorlással leírható nép szokásának látszik, az ókori héberek, izraeliták is ilyenek voltak. A vérnek az ilyen népek általában megvédő szerepet tulajdonítottak. Az izraelitáknál is ezt látjuk, itt épp Isten gonosz, romboló angyalának szellemétől védi meg a zsidókat. Hasonló szokások a nomád arab törzseknél is vannak: tavasszal áldozati ünnepek és a bárány, esetleg kecske vérével körbelocsolják a gonosztól megvédeni kívánt területeket. Ugyanakkor a kivonulás nem egy, és nem is nyolc nap volt, szóval valóbban, történelmileg hitelesen erről emlékezzenek, hiszen akkor az egész év pészah lenne.
Most akkor hogy is van? A tórai, zsidó ünnepek tényleg pogány eredetű szokások? Akkor miért parancsolta volna meg Isten a választott népnek, hogy ünnepelje? A szukkot eléggé kieső, de a pészah, meg a sávuót szorosan összefüggnek. Nem beszélve arról, hogyha a pészah nem kánaánita, akkor a sávuót dátuma sem lehet az, mivel a pészahból következik. Későbbi ünnepeknél szerintem nincs kizárva esetleg hogy mondjuk babiloni, asszír stb. ünnep is ihlesse, hiszen ezekkel a népekkel nem volt annyira erős az ellentétük, mint a kánaánitákkal.
Akkor most honnan is jönnek a zsidó ünnepek?
válasza:A zsidó ünnepek többsége a Biblia ószövetségi részében található, és azok az ünnepek, amelyeket az ószövetségi időkben az izraeliták ünnepeltek. A zsidó ünnepek általában a zsidó naptár szerint vannak meghatározva, amely a Hold újraéledésének ciklusa alapján van kialakítva. A zsidó naptár 29-30 napos, és a Hold újraéledése alapján számolja a napokat.
A zsidó ünnepek közül néhányat a pogányoktól vették át, másokat viszont teljesen új ünnepeknek tekintik. Például a pészahot (az Ószövetségben a "páska" néven szereplő ünnep) valószínűleg a pogányok "fáraók halálának" ünnepéből ered, amely a Föld megújulásának ünnepe volt. A sávuótot viszont teljesen új ünnepnek tekintik, amely az Izraelben élő zsidók száműzetésének és visszatérésüknek az ünnepe.
válasza:Hát vagy jöttek valahonnan másik néptől az ünnepek, vagy Isten parancsolta őket. Köztes lehetőség nincs.
Döntsd el, elhiszed-e az egész Ószövetséget, vagy inkább a kulturális antropológia tudományos (azaz kereső, elemző, teóriákat felállító, igazoló vagy cáfoló) módszereihez fordulsz. A kettő együtt nem megy.
A sávuót csupa gabonatermesztéshez kötött cselekményt jelent, ehhez ugye már ismerni kell a gabonatermesztést. Tehát adva van egy vándorló pásztornép, amely egyszercsak letelepedik, földet művel és - nahát - gabonát ünnepel. Hoppá.
#1.
Egyiptomi eredetű az egyiptomiak felett aratott győzelem ünnepe. Szép kis elmélet. XDD
Egyiptomban a kosokat és a juhokat szent állatnak tekintették. Az izraeliták a pészahot valószínűleg már a kivonulás előtt is ünnepelték, valószínűleg azért, mivel ez egy pásztor hálaadó ünnep volt, amikor a nomád pásztorok, többek között a héberek is hálát adtak az év téli időszakáért, és a gonoszt tartották távol az állat vérével, ami. De ha az elmélet nem igaz, a kivonulást követő időszakban is lenézték ezt a nomád szertartást az egyiptomiak. A héberek hasonló életmódot folytattak, mint a beduinok. Elsősorban pásztorkodtak, de katonáskodtak is pénzért cserébe. Saszuk, habiruk stb. Vándorló nomádok voltak. Szarvasmarhákat, meg bárányokat tartottak. Éppen emiatt az egyiptomiak szentségtörésnek tartották a pészahot, és emiatt üldözték ezeket a rituálékat.
"3. Eredete. A legrégibb bibliai szövegek arra engednek következtetni, hogy az izr. törzsek a húsvéti szert-t már Mózes idejében ismerték (Kiv 3,18; 5,3; 7,16.26; 8,16.21-24; 9,1.13; 10,3.7-11.24 5-26). Különösen a Kiv 8,21-24 mutatja, hogy Izr. fiai kötelezőnek éreztek magukra nézve egy szert-t, mely Egyiptomban, ahol a kosnak számos kultikus helye volt, szentségtörésnek számított. Így egyes kutatók a húsvét eredetét a nomád pásztorok tavaszi ünnepében keresik, amikor föláldozták a nyájból az első ellést; mások a pásztoroknak a téli legelőről a nyári legelőre való, átvonulásával keresik a kapcsolatot (→Izrael fiai Egyiptomban). A Kiv 12,1-14: leírt rítus elemeit a nomád szokásokkal összevetve egyesek arra jutottak, hogy a bibliai húsvét és az iszlám előtti arabok húsvét ünnepe közös tőre vezethető vissza (tavaszi ünnep, családi ünnep, ezen fő szert-ként a nyáj első ellésének föláldozása és az ajtófélfa megkenése vérrel, áldozati lakoma és a csonttörés tilalma). Mindehhez járulnak azok a megfigyelések, melyeket 20. sz. félnomád népek közt tettek Jordániában."
#2.
Mert amúgy nem lehet saját ünnepe egy ennyire ősi népnek... Csak másoktól veheti át.
#2.
Ismerjük eléggé a kánaániták ünnepeit, mivel Ugarit föníciai-kánaánita városának feltárásánál számtalan történelmi dokumentum maradt fenn a kánaánita vallásról, szentiratok tömege, irodalom, versek, himnuszok és naptárak is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!