A római katolicizmusban miért kell lemondania a családról annak, aki Istent szeretné szolgálni, pap akar lenni, de nem szerzetes?

Péter apostolnak felesége volt pl, ami az írásokból kiderül. Úgy olvastam Pál levéléiben, amikor felsorolja az egyházban való szolgálatot, hogy a püspököknek is lehet egy felesége, meg a diakónusoknak is.

"A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.

Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot."

1Tim 4:1-3

A kérdésedet Jézus válaszolja meg:

"Csak az fogja ezt fel, akinek megadatott. Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!"

De Pál apostol is beszél róla:

"A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét… Tehát aki férjhez adja hajadon lányát, jól teszi, aki pedig nem adja férjhez, még jobban teszi."

"Az én gyanúm eléggé az, hogy a pénz lehet mögötte."

Meséld már el, hogy lehet mögötte pénz? Gondolod, hogy a pap halála után a drága miseruhákat vagy az aranyozott monstranciát, esetleg a templomot is a gyerekei öröklik és elszaladnak vele? Görög katolikusok szentelnek nős férfiakat pappá, ott ez miben nyilvánul meg?

A papi nőtlenség nem isteni és megváltoztathatatlan előírás, hanem pusztán egyházi, tehát bármikor megváltoztatható, ha az Egyház jónak látja. Nem volt mindig így, sőt a nem római rítusban ma sincs így, illetve kivételes esetekben még a római rítusban is előfordul (ha egy házas protestáns lelkész katolizál).

Természetesen a papi nőtlenség előírása azt a célt szolgálná, hogy a papoknak több idejük legyen Istenre és a hívekre. Pál apostol maga mondja:

"Szeretném, ha gond nélkül lennétek. A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban a világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét, és megosztott." (1Kor 7,32-33)

A papi nőtlenség felé mozdulás egyébként már Pál apostolnál megindul. Pál előírja, hogy a püspök csak egyszer nősülhet, vagyis ha özvegy lesz nem nősülhet újra. A jogfolytonos egyházakban (katolikus, ortodox, nesztoriánus, monofizita) a püspökök nőtlenségi előírása igen régi hagyomány, s a megözvegyült papok sem nősülhetnek újra. A papok nőtlenségét a római pápápák az ókortól kezdve szorgalmazták, de hol többé hol kevésbé sokáig megtűrték.

Sajnos, legalábbis szerintem az egyébként jó célt szolgáló előírás jelenleg több kárt okoz, mint hasznot. A papság nem elhanyagolható része ugyanis nem tartja be a szabadon hozott fogadalmát, s ahelyett, hogy becsületesen kilépne a szolgálatból, titkos és bűnös viszonyt folytat. Még rosszabb eset, amikor valaki beteges hajlamainak titkolása miatt megy papnak, de nem bírja ki és kiéli. Nyilván a becsületes házas papok többet érnének, mint a jellemtelen nem házasok, vagy pláne akik még beteges irányultságúak is. Ha én lennénk a pápa minden bizonnyal változtatnék az előíráson.