A nehusztán, vagyis a rézkígyó bálvány volt? Isten miért kérte a zsidókat arra, hogy bálvány készítsenek?

Még mindig nem válaszoltál a lényegre.

Ezt isten kérte?

4. Mózes 21:8

Bár én sem így emlékeztem

A rézkígyókészítés nem imádati, hanem egy bűnbánati szertartás része volt. A rézkígyóra való "feltekintés" annak elismerése való volt, hogy a kígyókat valóban az Isten küldte a bűneink büntetéseként. A filiszteusok is aranypatkányokat és aranydaganatokat készítettetek bűnbánatuk jeléül, mintegy elismerve, hogy a patkányinvázió és a daganatos járvány Izrael Istenének büntetése. (1Sám 6,1-6) Tehát képmást készíteni a minket sújtó csapásról, egy régi általános bűnbánati gyakorlat volt.

A rézkígyóból később valóban bálványszobor lett, amit Hiszkija király ezért inkább összetöretett.

szia

Egy kígyót ábrázoló, rézből készült szobor vagy jelkép, melyet Mózes készített Izrael pusztai vándorlásának idején. Edom határa közelében a nép lázadozott, és panaszkodott a csoda útján kapott mannára és a vízhiány miatt. Jehova ezért megbüntette az izraelitákat azáltal, hogy mérges kígyókat küldött közéjük, és sokan meghaltak a kígyómarástól. Miután a nép megbánást tanúsított, és Mózes közbenjárt érte, Jehova azt mondta Mózesnek, hogy készítsen egy kígyószobrot, és tegye egy póznára. Ő úgy is tett, és „történt, hogy ha megmart valakit egy kígyó, és az ránézett a rézkígyóra, akkor életben maradt” : 4Mó 21:4–9; 1Ko 10:9.

A Szentírás nem beszél arról, hogy Jehova pontosan milyen mérges kígyót küldött a nép közé. A 4Mózes 21:6-ban olvasható ’mérges kígyók’ kifejezés héber megfelelője (han·nechá·símʹ hasz·szerá·fímʹ) azt is jelentheti, hogy ’tüzes kígyók’, ami talán abból ered, hogy a kígyók mérge égő érzést vagy gyulladást okoz.

Az izraeliták megtartották a rézkígyót, és később helytelenül imádni kezdték, áldozati füstöt füstölögtetve annak. És amiért a nép bálványozta, Júda királya, Ezékiás (i. e. 745–717) a vallási reformjai keretében darabokra zúzatta a több mint 700 éves rézkígyót. A héber szöveg a 2Királyok 18:4-ben szó szerint ezt írja: „ő (valaki) kezdte Nechustánnak hívni.” Némelyik bibliafordítás meghagyja a ’Nechustán’ (Kat., IMIT) vagy ’Nehustán’ (ÚRB, Kecsk., KNB) szót. Koehler és Baumgartner lexikonjában a héber nechus·tánʹ szó lehetséges jelentései között szerepel a ’bronzkígyó’ és a ’bronzkígyóbálvány’ (Hebräisches und Aramäisches Lexikon zum Alten Testament. Leiden, 1983, 653. o.). Az Új világ fordítás helyénvalóan azt mondja, hogy a rézkígyót „rézkígyóbálványnak hívták”.

Jézus Krisztus világosan feltárta, hogy a rézkígyóval kapcsolatos pusztai eseményeknek milyen prófétai jelentésük van, amikor is a következőket mondta Nikodémusznak: „Továbbá e g y ember sem ment fel az égbe, csak az, aki az égből szállt le: az Emberfia. És ahogy Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell hogy felemeljék az Emberfiát is, hogy mindenkinek, aki hisz benne, örök élete legyen” (János 3:13–15). A rézkígyóhoz hasonlóan, melyet Mózes a pusztában egy póznára tett, Isten Fiát is egy oszlopra feszítették vagy erősítették, így sokak szemében olyan volt, mint egy gonosztevő, egy bűnös, egy semmirekellő kígyófajzat, aki úgy függött ott, mint egy átkozott (5Mózes 21:22, 23; Galata 3:13; 1Péter 2:24). Akit a pusztában megmart egy mérges kígyó, melyet Jehova küldött az izraeliták közé, annak nyilvánvalóan hittel kellett ránéznie a rézkígyóra. Ehhez hasonlóan hitet kell gyakorolnunk Krisztusban ahhoz, hogy örök életet nyerjünk általa.