Hogyan szólítod meg Istent? Mi a menete? Honnan tudod, hogy hallotta? (értelemszerűen olyanokhoz szól a kérdés, akik hisznek benne)

Nem szoktam képzeletbeli barátokkal beszélni, pláne nem térdelek le eléjük.

Viszont abban hiszek, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van, és gyakorlatilag erről szól az imádkozás is. Így csak szimplán megfogalmazom magamban a vágyaim és a kívánságaim, meg a célokat amiket el akarok érni, de nem címzem senkinek.

Nincsenek kötött szabályok. Úgy szólítsd meg, ahogy a legjobbnak tartod.

Nem tudhatod, hogy hallotta-e, de ugye hiszel benne, hogy ő egy végtelen isten?

Na, akkor hallani fogja, és érteni is.

Szia,

én nem nagyon szoktam letérdelni otthon, hanem az ágyban ülve összekulcsolom a kezem vagy lehajtom a fejem. De van, aki letérdel az ágya előtt, gyertyát gyújt, ha van feszülete vagy kereszte, maga elé teszi. Van, akinek van otthon házi oltára, pl. berendez egy kis sarkot ikonokkal, kereszttel, gyertyával, és elétérdel. De nem muszáj semmi. Hazafelé a villamoson is lehet imádkozni. Vagy reggel erőt kérhetünk a napunkhoz.

A Miatyánkot nem muszáj elmondani. Azt szoktuk mondani, hogy ha 2 ember vagy annál több imádkozik együtt, akkor hivatalosan el kell azt is mondani, pl. áhítaton, istentisztelen, de az csak a vallás előírása.

Igen, megszólítom, bár elvileg azt sem muszáj, hiszen tudja, hogy hozzá beszélek. Előtte pár másodpercig el szoktam csendesedni el és elkezdek "befelé figyelni". Lehet Mindenhatónak szólítani, Istennek, Atyának, örök Istennek, úgy, hogy Istenem, Uram. Van, aki Jézust szólítja meg vagy SzűzMáriát. Van, aki szentekhez fohászkodik közbenjárásért.

Bármit lehet mondani, kérni, megköszönni, bocsánatot kérni, másokért imádkozni. Lehet zsoltárt is olvasni imádságként (Biblia, Zsoltárok könyve). Vagy csak hálát adni azért, hogy Isten van és számíthatunk rá. Vagy nem is kell mondani semmit, lehet csak elmélkedni róla. Lehet az egész 3 perc vagy 30 perc, ahogy érzi az ember. Vannak kötött imák is, különböző felekezeteknek vannak imakönyvei. A Miatyánk is ilyen kötött ima - akkor is lehet mondani, ha szavakat még / már nem talál az ember, de imádkozni szeretne.

Az én hitem szerint mindenki imáját meghallja.

Egyébként sokszor azt mondjuk, hogy egy sóhajtás, vagy egy rövid fohász is elég. Istennek nincs szüksége az imáinkra, inkabb nekünk van szükségünk arra, hogy imádkozzunk. Tehát nem kell felállított szabályokat követni.

Az imádkozásnak van egy közösségteremtő szerepe is. Az, hogy tudod, mások is imádkoznak, úgy vagy azt, amit te. Pl., egyes felekezetekben az imaórák liturgiája ilyen, vagy délben az üdvözlégy Mária.

Hittől függetlenül, pszichológiai szemmel nézve is van haszna. Pl. a mindennapi hálaadás hasonló az örömnaplóhoz, amit az enyhén depressziósoknak szoktak feladatul adni a pszichológusok. A bűnvallás vagy másoknak való megbocsájtás segít lefekvés előtt lapozni, lezárni az elrontott dolgokat, konfliktusokat. Ha valaki megfogalmazza a vágyait, az konkrétan megjeleníti és elérhetőbbé teszi. Ugyanígy a megoldatlan problémák, szorongások megfogalmazása akár azonnal vezethet ahhoz, hogy a megoldás úgymond kipattan az ember fejéből. Ezzel nem azt mondom, hogy erre csak az ima megfelelő módszer, és hát az imának mégis az Istenkapcsolat a lényege - ezek, mondjuk úgy, mellékhatások.