Egyet értesz? Bővebben lent

Orvoshoz jársz-e?

Máté Evangéliuma:23:10 Doktoroknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.

Én is tudom bigottan értelmezni a Bibliát, ha ellenségeskedni akarok.

@ "Benne van a bibliában ne csináljunk magunknak faragott képeket, balvanyokat."

Egészen pontosan: ne csinálj magadnak faragott képet bálványimádás céljából. A faragott kép önmagában nem tilos, hiszen a zsidók templomában és frigyládán is voltak ilyenek. Olvasd csak el a Bibliát!

Amikor egy katolikus letérdel például egy feszület előtt és imádkozik, akkor nem a feszületet imádja, a térdelés ugyanis nem a feszületnek szól. Ugye például a Bibliában Józsue is leborult a frigyláda előtt, de ezzel még nem imádta a ládát. Ha imádkozni nem bűn, s faragott képet nézni sem bűn, akkor a kettőt együtt csinálni sem bűn.

@ "És Atyának se szólítsunk senkit mert egy a mi Atyánk az égben. Erre a papok Atyának szólítatják magukat.."

Jézus a rangkórság ellen beszél, s igazából nem a rangot jelentő szavakkal, hanem a beképzeltséggel volt baja. Jézus eme szavait maguk az apostolok sem tartották be szó szerint, hiszen Jézus itt úgymond nem csak az "atya" szót tiltja, hanem többek között például a "tanítót" (héberül: rabbi, görögül: didaskalos) is, s lám a Biblia számos "didaskalos"-ról beszél, például Pál apostol is annak tartja magát. S bizony az apostolok egyfajta atyaként viselkedtek, hiszen számos esetben "fiaim" nevezik a tanítványaikat, sőt Pál apostol kifejezetten az "atya" szót is alkalmazza magára. (1Kor 4,15)

@ "Ezt a cölibátust is a római katolikus egyház találta ki."

Természetesen ezt sem, hiszen Pál vagy maga Jézus is cölibátusban élt. Az persze igaz, hogy a római katolikus egyház a papjaitól jelenleg elvárja a cölibátust, de ugye senkit sem kényszerít erre, hiszen senki sem köteles papnak menni.

@ "Meg olyanokat hogy húshagyókedd, hamvazószerda benne sincsenek a bibliában. És ezekkel a dolgokkal sajnos a gonoszt szolgálják."

Egy közösségnek számos olyan szokása és hagyománya lehet, ami nincs benne a Bibliában. Azt viszont nem igazán értem, hogy egy közös böjti időszak kijelölése vajon miként szolgálhatja a gonoszt.

Kérdező, egyetértek veled abban, hogy Jézus azt tanította, hogy ne hívassa senki magát atyának, mert ezzel Isten nevét bitorolja el. Ezek után a legmagasabb szintű arcátlanság Istennel szemben az ilyen atya, olyan atya, Szentatya stb. címek kiosztása a római katolikus egyházban.

A római katolikus vallást nem Jézus Krisztus alapította, hanem a IV. században Nagy Konstantinusz római császár kotyvasztotta keresztény és pogány elemekből. Olyan, mint a finom főzelék, van benne minden. Inkább római, mintsem keresztény, inkább bálványimádó, mint Istent imádó.

Konstantin római császár hívta össze a nikakai zsinatot 325-ben:

[link]

idézet az oldalból:

"Több egyháztörténész is egyetért abban, hogy a „konstantini fordulat” több kárt okozott a kereszténységnek, mint amennyi hasznot hajtott azzal, hogy megszüntette az egyházüldözést. Az egyik nyilvánvaló negatívumot fentebb már említettük: ez a pogány kultuszok beszivárgása (liturgia, ünnepkörök, a szentek és Mária tisztelete stb.), amely ugyan már korábban megkezdődött, de most a császár tekintélye által megerősödött. Sokkal nagyobb problémát jelentett azonban az egyház és az állam összefonódása, amely abban is jelentkezett, hogy a császár nevezte ki, sőt hívta vissza a püspököket; s cserébe a püspökök legitimizálták a császár világi hatalmát.

A trón és az oltár összefonódását elősegítette még a fentiekben is említett „kiváltságos státusz”: az államsegélyekből részesedő ortodox hitű egyház mondhatta meg, mit tart „eretnekségnek” – s a vallási egység helyreállítása érdekében (amely a birodalom elemi érdeke is volt) akár a világi hatalom erőszakszervezeteit is felhasználhatta. Végül is ez vezetett oda, hogy alig negyed század leforgása alatt az üldözött egyház üldözővé vált: a Római Birodalom „félhivatalos” államvallásaként kíméletlen kegyetlenséggel sújtott le korábbi ellenfeleire, a pogányokra, zsidókra és az eretnekekre, akiket a IV. század végére sikerült teljesen felmorzsolnia vagy a társadalom perifériájára szorítania. Konstantin birodalmának romjain egy új impérium született: a magát katholikosznak, vagyis egyetemesnek nevező vallás, amely már csak nyomokban emlékeztetett arra, amit valaha khrisztianiszmosznak, vagyis Krisztus követésének neveztek."

[link]

@ "Kérdező, egyetértek veled abban, hogy Jézus azt tanította, hogy ne hívassa senki magát atyának, mert ezzel Isten nevét bitorolja el."

A nehézfelfogásúak kedvéért újra elmagyarázom, hogy a szóban forgó bibliai versben Jézus úgymond három címet tilt: mester, atya, tanító.

"Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek (didaszkalosz), ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyának (patér) se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Tanítónak (kathégétész) se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, a Krisztus." (Mt 23,8-10)

A rabbi és a didaszkalosz ugyanazt jelenti, csak az egyik héberül van a másik pedig görögül, ezt maga a Biblia is írja: "Rabbi – ami Mestert (didaszkalosz) jelent –, hol laksz?" (Jn 1,38)

A Bibliában számos helyen szerepel a didaszkalosz szó:

"Az antióchiai egyházban több próféta és tanító (didaszkalosz) is volt, köztük Barnabás és Simon," (ApCsel 13,1)

"Az egyházban Isten egyeseket először is apostolokká tett, másodszor prófétákká, harmadszor tanítókká (didaszkalosz);" (1Kor 12,28)

"Ennek lettem hírnöke, apostola és tanítója (didaszkalosz)." (2Tim 1,11)

Vajon hogy merészelte Pál és a többi keresztény a Jézusnak járó leggyakoribb címét magára használni, ráadásul úgy, hogy Jézus világosan megmondta: "egy a ti didaszkaloszotok!"? Természetesen úgy, hogy a keresztények ezt sosem értelmezték szó szerint. Jézus máskor is fogalmazott szélsőségesen, amit szintén nem tart be senki szó szerint.

Ugyanez a helyzet az atya szóval. Vajon mitől olyan nagyon bűnös dolog valakit atyának nevezni? Mert bitorolja Isten nevét? Ennél nagyobb hülyeséget nem igen lehet állítani, hiszen minden gyerek atyának mondja az atyját. Az atya ugyanis pusztán csak egy hímnemű személyt jelent, aki életet ad valakinek. Ha valaki valamilyen értelemben életet ad, az úgymond egy atya. Erről beszél Pál:

"Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, atyátok nincs sok, hiszen Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet." (1Kor 4,15)

Az apostolok fiaiknak nevezték és tartották a tanítványaikat (1Pét 5,13; Gal 4,19; 1Jn 2,1), vagyis úgymond atyának tekintették magukat, holott Jézus ugye azt mondta: "egy a ti Atyátok!"

A jézusi mondás értelme egyébként teljesen világos, Jézus a rangkórság ellen beszél, s nem a puszta tények vagy rangok megnevezése ellen. Ha valaki tanít akkor tanító, ha valaki valamimódon életet ad akkor ő egy atya, s nagy hülyeség volna, ha nem nevezhetnénk a tanítókat tanítóknak, az atyákat pedig atyáknak. Másrészt pedig, ha valaki nem atyának vagy tanítónak nevezi magát, hanem mondjuk csak pásztornak, de mégis oly hiú erre, akkor máris nem Jézus tanításának szellemében él, noha szó szerint nem szegte meg a parancsot.

Előző, te megmagyarázod, hogy miért NEM engedelmeskedsz Istennek. A te dolgod, Te atyáskodhatsz, mások inkább nem teszik, Isten megítél mindannyiunkat. Pont. Istené lesz az utolsó szó. Nem biztos, hogy úgy gondolja, ahogy itt leírtad. Ez inkább a sátán logikája, csűrése-csavarása, hazugsága. Az apostolok Jézus tanítását megtagadva nem hívták magukat atyának. Vagy papának, pápának. A római hierarchiában egyébként rang-kórság van (a római guru mindenki felett van, ráadásul tévedhetetlen is szerintetek), és ez mellé vastagon bálványimádás. Plusz a papok erkölcstelensége. Hamis tanítások. Minden van, csak Isten nincs.

Nem véletlen, hogy a gyermekek a bérmálkozás után (amit csak a keresztmama kedvéért csinálnak többnyire) menekülnek a templomokból, és többségük kong az ürességtől. Ezért Nyugat-Európában lerombolják őket, vagy lesz belőle nyilvános WC. Mert arra nagyobb igény van, mint a rang-kórságos tévedhetetlen-atyák pöffeszkedésére. Akik Jézus tanítását tapossák, és az ítéletük meg van már Istennél.

"Az apostolok Jézus tanítását megtagadva nem hívták magukat atyának."

Akkor Pál apostol nem volt Jézus apostola, vagy ő volt a kivétel, aki megtagadta Jézus tanítását?