Magyarországon meddig létezett viszonylag nagyobb létszámban az iszlám, valamint a buddhizmus/manicheizmus?
A honfoglalás előtti magyarok körében mind a három vallás jelen volt, sőt még rövidesen utána is. Sok honfoglaló magyar amikor Ázsia északnyugati részén, valamint Európa keleti részén, főként kazárok (híresek voltak arról, hogy szinte minden ábrahámi vallás megtalálható volt körükben) által is lakott területen, vagy még előtte felvette a kereszténységet, illetve az iszlámot. Ezenkívül a magyarok kultúrájában valamivel régebbről a buddhizmus, valamint a manicheizmus is jelen volt, sőt mind a kettő komoly hatással volt a magyarok népi vallására is, de egyébként már előttük a hunoknál, valamint a szkítáknál is megjelent. Sőt a szkíták voltak az egyik elsők, akik elvitték a buddhizmust nyugatra. Az egyik legnagyobb buddhista hatás, ami érte a magyarságot, az a tatárjárás alatt volt. Rengeteg szerzetes is érkezett a katonákkal, illetve voltak mongol férfiak, akik itt maradtak, magyar nőt vettek el, de a hitüket megtartották. Az iszlámnak ezután is színes történelme volt hazánkban. Kezdve az izmaelitákkal érkező imámokkal és hittérítőkkel, akik sok magyart is megtérítettek, a beolvadt izmaeliták pedig sokáig gyakorolták az iszlámot. Később a török időkben még egyszer nagyon erős muszlim hatás érte az országot. Sok török itt maradt, magyar nőt vett el, de ugyanakkor a vallást megtartotta. Ezenkívül itt is voltak olyan magyarok, akik magyarok maradtak, magyarnak vallották magukat, a magyarok oldalán harcoltak, ugyanakkor átvették az iszlám vallást.
Meddig voltak jelen hazánkban ezek a vallások?
A magyarok kultúrájában egyik se létezett, hanem valamiféle mára elfeledett ősmagyar vallásunk volt. A népvándorlás során ideiglenesen, vagy véglegesen csatlakozó népek között voltak ilyen vallásúak is. Például a kazároknak is volt egy ősi sztyeppei vallásuk, viszont nagyon sokan áttértek keresztény és iszlám hitre. Viszont a 8. században a kazár államvallás a judaizmus lett. Valamikor ekkor találkozhattak a magyarokkal is.
Viszont tudtommal se a buddhizmus, se a manicheizmus nem volt számottevő mértékben jelen. Általában konteós oldalak szeretik ezek hatását túlreprezentálni, kitalálva mindenféle gyatra érvet a kereszténység ellensúlyozására.
" Később a török időkben még egyszer nagyon erős muszlim hatás érte az országot."
Igazából egyáltalán nem érte jelentős muszlim hatás. Nem is lett volna értelme. Gondolj bele, a keresztények jóval több adót kellett fizessenek, mint a muszlimok, az oszmán terjeszkedés, folyamatos háborúk hatalmas mennyiségű pénzt felemésztettek, amennyi közel se folyt be rablásból. Maguk ellen csak nem dolgoztak. A török lakosság szinte elkülönülve élt egy két nagyobb városban, vidéken sokszor csak az adószedőt látták. Kezdetben volt olyan, hogy a keresztényeknek a templomaikat is sok ezüstért meg kellett váltani, de itt is csak a pénz mozgatta a dolgokat, nem az iszlám térítés.
#1.
Cser Zoltán: Magyarság és buddhizmus
Nem feltétlenül konteósok. Ő például főiskolai tanár, volt buddhista szerzetes.
"Kutatók szerint az ősmagyar nép a magával hozott természetmágián túl kapcsolatba került az ősiráni vallásokkal, a zoroasztrizmussal és annak ágával, a zurvánizmussal, a Mithrász-kultusszal, a manicheizmussal, továbbá a védikus hagyománnyal és a kereszténység elemeivel."
Tehát eleve nagy befolyással voltak ezek a vallások a magyarok vallására.
"Igazából egyáltalán nem érte jelentős muszlim hatás."
Nem feltétlenül kell véres térítésre gondolni, viszont szinte minden városban mecsetek/dzsámik épültek, vagy ha azok nem is, kisebb imahelyek egész biztosan. Ezenkívül számtalan szúfi kolostor épült. Voltak olyan magyarok is, akik vallásilag áttértek, de ettől függetlenül kulturálisan magyarok maradtak. Arról pedig írásos feljegyzések vannak, hogy a magyaroknak kb. a fele már nem volt pogány, amikor ideérkezett. Sokan felvették a keleti kereszténységet, illetve elég erős muszlim hatás is érte a népet. Persze ekkor még szervezett, lecövekezett egyházakról nem beszélhetünk, de már a közösségek, hagyományok megjelentek.
#2
Nézd:
Születési dátum: 1970
Végzettség:
Árpád Gimnázium (spec.mat.)
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Buddhista tanító szak, 2011 (BA)
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Buddhista tanító mester szak, 2014 (MA)
Szakképzettség:
Hegymászó oktató (1990)
nemzetközi vadzsratánc oktató (2007)
nemzetközi yantra yoga oktató (2014)
Munkakör:
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, főiskolai adjunktus (egyházi alkalmazásban álló oktatóként)
Ez a szakmai önéletrajz. Jártam egyetemre, mondhatnám nyugodtan, hogy ez az önéletrajz egy vicc, pláne tudományos szempontból. De hol van itt például komoly történelmi tudás? Sehol.
Amúgy egyetemi/főiskolai tanár nem lehet (ezt írtad), mert nincs hozzá fokozata. Csak azok kaphatnak ilyen címet, akik tudományos fokozatot szereztek (ő nem), sok éve tanítanak, komoly tudományos munka van a hátuk mögött.
Tehát lényegében konteós.
Idézték a wikipédia oldalról, kérlek nézz utána a megadott forrásoknak is. Egyik forrást tudtam csak megnyitni, ott őt találtam:
"Mireisz László (Budapest, 1950. február 2. –), író, spirituális tanító, filozófus, a magyarországi buddhizmus képviselője."
A fantasy-hoz több köze van, mint a történelemtudományhoz.
Tehát láthatóan a buddhista vonalat a buddhista térítők hirdetik, akik próbálják vallásukat beágyazni a magyar történelembe. Van aki ennek felül, más pedig a valódi történészekre hallgatva nem hiszi el. Úgy biztos nem, ahogy ők írják.
A manicheizmust pedig főként szélsőjobbos ideológusok, akik a mainstream kereszténységtől ódzkodva mondanak egyre nagyobb ökörségeket. Olyat is olvastam, hogy a magyar korona elrendezése is erre utal szerintük. Ami hát vicc, ha kicsit is ismerjük a korona történelmileg hiteles történetét.
A manicheizmus miért lenne szélsőjobboldali?
Az alapítópróféta, Mání félig zsidó volt, illetve a manicheizmusnak része a judaizmus is.
A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanít.
Egyébként a buddhista tanítók, buddhista filozófusok rengeteget tanulnak a buddhizmus történelméről is.
#6
Nem a manicheizmus szélsőjobbos, hanem olvasd el újra, amit írtam. Nem ezt állítottam.
"Egyébként a buddhista tanítók, buddhista filozófusok rengeteget tanulnak a buddhizmus történelméről is."
Lehet, de ennek semmi köze a magyarság történelméhez. Valamint gyanítom, hogy nem a történelemtudomány szemüvegén át tanulják, hanem saját mitológiájuknak megfelelően.
Amúgy nem furcsa, hogy a tudományos porondon ilyen elméletek nincsenek? Csak olyan helyeken jelennek meg, melyeknek semmi köze a történelemtudományhoz. Kicsit olyan, mintha a fizikát a Star Trek alapján tanítanád. Valahogy az ELTE BTK történelem szakon ezek a konteós elméletek nem jönnek elő, ilyen formában biztos nem.
#8.
Pont ugyanúgy tanulják a buddhizmus történelmét, ahogyan a keresztény teológusok a kereszténységét. Nyilván vallási szemszögből is, de történelmi szempontok alapján is.
Amit idéztem, a magyarok vallásából rengeteg monda védikus, illetve keleti vallási eredetű.
"A magyarok ősi vallása a sámánizmus volt, de feltételezhető, hogy a vándorlásaik során kapcsolatba kerültek a buddhizmussal és egy részük e vallás követője volt.[10] A buddhizmus vallási toleranciája révén lehetőség volt a buddhizmus és sámánizmus egyidejű gyakorlására, ahogyan azt más, sámánizmust követő népek is tették, például a tibetiek és a mongolok."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!