Vallási szemszögből lehet közszereplő is, illetve betölthet politikai tisztséget is egy vallási személyiség?
Tehát egy keresztény pap/lelkész/szerzetes, egy buddhista szerzetes, egy muszlim imám, egy zsidó rabbi stb. betölthet politikai tisztséget, illetve lehet közszereplő?
Nyilván vannak szekták, amiknél nem (a kereszténységnél ilyenek például a jehovisták), de a a főbb vallások történelmi egyházainál, irányzatainál lehetséges ez?
Pártpolitikához köthető tisztséget nem. De gondolj bele, egy papnak, püspöknek, szerzetesnek mindenkor Istent kellene képviselnie, Isten pedig minden emberhez szól, mindenkit hív. Ezért súlyosan problémás például amit a magyar reformátusok vagy hitgyüli tesz, nyílt pártpolitika, összemosódó politikai egy egyházi szerepvállalás.
Egyébként a katolikusoknál tilos bármilyen politikai tisztséget vállalni a papoknak, püspököknek. Pont ezért is.
"Egyébként a katolikusoknál tilos bármilyen politikai tisztséget vállalni a papoknak, püspököknek. Pont ezért is."
Prohászka Ottokár püspök, egyetemi tanár, filozófus, író, teológus, aki nem mellesleg pártelnök és országgyűlési képviselő is volt, ráadásul még a boldoggá avatására is volt kezdeményezés?
"(a kereszténységnél ilyenek például a jehovisták)"
Jehova tanúi nem keresztények!!!
Az Iszlámban nincs egyház. Azonban jellemző, hogy például főmuftik tanácsokkal látják el egy-egy ország vezetőjét.
Történelmi szempontból az Iszlám világ természetes vezetőjének a kalifát tartom. Ez a tisztség, egyszerre takar vallási és világi vezetői posztot. Bár sok keresztény ezen a látszólagos "hatalom koncentráción" itt a gyakorin felhördül...
Azonban az ortodox Iszlám társadalomban a törvények is a vallásból voltak levezethetőek jórészt, így teljesen természetesen a vallás szervesen összekapcsolódott a világi hatalommal.
(Ez nem feltétlenül jelenti azt egyébként hogy a kalifának korlátlan kell hogy legyen a hatalma.)
Umar ibn al-Khattab kalifa Mohammed (béke legyen Vele) társa és apósa, például akkor vesztette el nemes életét miközben éppen a hívők közösségét vezette az ima során.
Azt hiszem ez is jól szimbolizálja hogy egyszemélyben volt vallási és politikai vezető is.
#3
Pontosan mikor volt? Mert azt hittem, hogy a jelenről beszélünk, de elnézést, visszamehetünk akár több száz évet is... Sok értelme persze nincs, de biztos jobb lesz a statisztikád, vagy a kép, amit fel akarsz festeni.
#7.
Nem több száz évet, hanem alig egy 70-et, 80-at.
#5.
#6.
Köszönöm szépen a válaszod!
"Prohászka Ottokár püspök, egyetemi tanár, filozófus, író, teológus, aki nem mellesleg pártelnök és országgyűlési képviselő is volt, ráadásul még a boldoggá avatására is volt kezdeményezés?"
Természetesen Prohászka püspök a felsőház tagja is volt, mint az összes katolikus püspök ebben a korban. Akkor ezzel a tisztséggel ez együtt járt, akár akart valaki a politikával foglalkozni, akár nem.
De a 2-es válaszoló fölöslegesen lett lepontozva, mert iagazat írt. Úgy a 80-as évek óta nem viselhetnek katolikus papok közhivatalt és párttagok sem lehetnek.
Az 1983. évi Egyházi Törvénykönyv már ezt megtiltja:
"282. kánon
3. §. Tilos a klerikusoknak olyan közhivatalt vállalniuk, amely a világi hatalom gyakorlásában való részvétellel jár.
287. kánon
2. §. Politikai pártokban vagy szakszervezetek vezetésében tevékeny részt ne vállaljanak."
Ez utóbbinál ugyan van kivétel, hogy bizonyos esetekben engedélyezheti az egyházi hatóság, ha az egyház jogainak védelme vagy a közjó szolgálata ezt meg nem kívánja. De a 282. kánon akkor is ott lesz, ami alól nincs kivétel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!