A bibliai Teremtéstörténetnek milyen sumér mitológiából átvett elemei vannak?

Szakértői vélemény:

"A régészeti felfedezések alapján nyilvánvaló, hogy az 1Móz 1-11 szerzője sokat felhasználta az akkoriban közismert mitológiai történeteket, de az is, hogy teoló­giai üzenete mindenben azokkal szemben lett megfogalmazva. Bár a bibliai szöveg nyelvezete mitologikus, a tartalma nem mítosz.

A bibliai szerző egyértelműen felhasznált történeteket a sumer és az akkád pogány mitológiából, de azokat saját teológiai üzenete érdekében teljesen átírta. Lássunk két konkrét példát, egy teremtésről és a vízözönről szóló történetet:

Enúma Elis 4-6. tábla Az istenek hosszas, egymás elleni harca végén Marduk isten le­győzi Tiámat istennőt, szétveri a fejét, felvágja az ereit. Gondolkozik, mi tegyen vele, aztán kettévágja, egyik feléből lett az ég, a másikból a föld. Alsóbb istenekre bízza a ter­mészet rendjét. Először az isteneknek épít lakásokat, meghatározza lakóhelyüket, kép­má­saik lettek a csillagok, egyúttal az évet is tizenkét hónapra osztja. Embert is teremt, akinek az lesz a feladata, hogy az isteneket szolgálja; agyagból és az egyik lázadó isten, Kin­gu véréből formálja meg őket. Ez után az istenek Marduk tiszteletére felépítik Báb-Ili templomát.

Gilgames 11. tábla Gilgames „a hős, aki az örök életet keresi”, 2/3 részt isten, 1/3 részt ember. Hallott Utna­pistimről és feleségéről, hogy istenekké váltak, örök életük lett. Fel­ku­tatja őket, és Utna­pis­tim elmeséli, mi történt. Az istenek megharagudtak a zajos em­be­rekre, elhatározták, hogy kiirtják őket. Ea isten figyelmeztette Utnapistimet, hogy házá­ból építsen kocka ala­kú hajót, és az embereknek mondja ezt: Megtudtam, hogy Enlil isten megharagudott rám, úgyhogy elhajózok Ea isten szigetére, rátok meg az bőséges áldás jön. Az emberek mit sem sejtve segítenek neki, 7 nap alatt megépítik a hajót. Utnapistim magával viszi a csa­lád­ját, barmokat és vadállatokat és mindenféle kézművest. Jött a 7 napos orkán és ára­dat, de olyan nagy, hogy az istenek is megrettennek, menekülnek és jajgatnak. A vízözön után Utnapistim hajója 7 napot vesztegel a Niszir-hegy csúcsánál, látja, hogy minden em­ber megint agyaggá vált és gyászol. Végül galambot, fecskét, majd hollót küld ki, és miután a holló nem jön vissza, kiszáll a hajóból és áldoz az isteneknek. Amikor Enlil isten meg­tudja, hogy Utnapistim túlélte a vízözönt, dühös lesz, de az istenek is azok: miért nem küldött inkább oroszlánt vagy dögvészt az emberekre? És meggyőzik, hogy Utnapis­timet és feleségét ne bántsa, hanem tegye inkább őket is istenné, és úgy történt. Gilgames nem válhat örök életűvé, mert nem tudja teljesíteni Utnapistim feltéte­leit: 7 napig nem sza­bad aludnia, de elalszik; egy csodálatos vízinövényt kell megszerez­nie, de egy kígyó ellopja. Gilgames, a legyőzhetetlen hős nem tudta elnyerni az örök életet, és amikor volt barátja, Enkidu szellemét megidézi az alvilágból, az is csak a halál borzalmáról számol be."

És ez nem egy ateista blogról való írás, hanem egy keresztény hitvédelmi oldalról van:

[link]

Osztom Anjucta véleményét! Már a kérdés olvasásakor is ez volt z első gondolatom és örülök, hogy az első hozzászólás is ez volt!

A 2-ben nagyon cuki a "szakértői vélemény" :

"A régészeti felfedezések alapján nyilvánvaló, hogy az 1Móz 1-11 szerzője sokat felhasználta az akkoriban közismert mitológiai történeteket..."

A 1Móz 1:1 szerzője maga a Teremtő Isten, aki kinyilatkoztatta naaaagyooon leegyszerűsítve az ember számára valamelyest felfogható szinten, hogyan is teremtett.

Ő semmiképpen nem használt fel semmilyen mitológiai elemet - az viszont sajnos igaz, hogy mindenfajta mítosz és legenda a saját elgondolására formálta a teremtési beszámolót és ma sok "nagyon okos" ember már ezeket tartja az alapnak és nem a Szentírást.

A 3-as a keresztény-fundamentalista álláspont, akik a Bibliát tökéletesnek, történelmi, és tudományos beszámolónak hiszik. Az 1Móz 1,1-11 szerzője nem az isten (a hívők szerint ő egyébként is csak ihletette a könyvet) , hanem feltehetően egy ismeretlen, zsidó származású, értelmiségi ember volt, aki bizony merített a művéhez a korabeli pogány mítoszokból, és azokat a maga teológiájának megfelelően átírta.

Minden vallásban van mítosz, mivel az ókorban az egy népszerű műfaj volt.

Keresztény-fundamentalistáknak ajánlom az alábbi írást, amit egy hívő teológus írt:

[link]

A 2-ben nagyon cuki a "szakértői vélemény" :

---------------

Figyelembe véve azt, hogy a cikk szerzője doktori fokozattal rendelkező valláskutató, indokolatlan az irónizálásod. Ne nézd le a nálad tanultabb embereket akkor sem, ha nem értesz velük egyet!

4! Megnéztem Megmondóka blogját, köszi.

Mit m mondjak? Igazában a tudomány, és a bibliakritika sosem tud olyan bizonyítékokkal előállni, amely szerint a Biblia nem Isten Szava. Tény, hogy a bibliakritikusok konkrét bizonyítékokat nem tudtak felhozni állításaik igazolására.Ezek is csak érvelések, eszmefuttatások egy szkeptikus gondolkodótól. Továbbra is tartom, egy fordított a sorrend, először megszülettek a szent iratok, majd később ebből csemegézve kialakították a maguk mítoszát a klf pogány kultúrák.

Azt írtam, hogy a Biblia "Szerzője" Isten és te kijavítottad, hogy inkább az ihletője. A Biblia is ezt a szót használja, igazad van: "A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos..." 2Timóteusz 3:16 Na de mi ez a szó? Ihlet = sugallat, ösztönzés, ember feletti forrásból származó szellem általi késztetés.

Az „Istentől ihletett” kifejezéssel a the·oʹpneu·sztosz összetett görög szót adják vissza, amely szó szerint azt jelenti, hogy ’Istentől lehelt’. Esetünkben ennek az ösztönzésnek az eredménye olyan kijelentés vagy írás, amely valóban Isten Szavának nevezhető. Azt tudjuk, hogy Isten „sokféleképpen” szólt a szolgáihoz a keresztény kort megelőző időkben . Legalább egy esetben, a tízparancsolat átadásakor Isten maga írta le a gondolatait, és Mózesnek ezt csupán le kellett másolnia egy tekercsre 2Móz 31:18; 5Móz 10:1–5. Máskor Isten szóról szóra lediktálta azokat: „Írd le magadnak ezeket a szavakat....” 2Móz 34:27.

A próféták is sokszor kaptak konkrét üzeneteket, álomban, vagy látomásban is akár, amelyeket át kellett adniuk, és ezek később le lettek jegyezve, így a Szentírás részét alkotják , pl:1Kir 22:14; Jeremiás 1:7; 2:1; 11:1–5; Ezékiel 3:4; 11:5 és még sok egyéb.

Szóval mégiscsak a "Szerző" kifejezést használnám, mert Isten nem csak egy érzést ültetett az írókba, hogy írjanak valami magasztosat és maradandót, hanem konkrétan az Ő saját gondolatait , és üzenetét adta nekik és ezeket kellett az íróknak leírni. Inkább voltak Isten titkárai. Sok esetben nem is értették, amit írnak, pl Dániel bevallja ezt a 12:8-ban.

#7

Természetesen jogod van azt gondolni, hogy a pogány mítoszok merítettek a Bibliából. Én ennek a fordítottját gondolom.

Agnosztikusként nem szeretnék arról vitát nyitni, hogy a Biblia mennyire Isten szava, és mennyire nem. Engem nem zavar, ha valaki annak tartja. Történelmi szemszögből azonban azt gondolom, hogy a bibliai szerzők forrásokat használtak fel a műveik megírásához, és a szövegeknek bonyolult előtörténete van. A bibliakritika egyébként a teológia egy módszere, nem mindenki ért vele egyet, de én érdekesnek tartom. A megmondoka blog meg azért is érdekes, mert több cikk van fent, ami a Genezissel - 1Móz 1-11 - foglalkozik. Van egy komplett sorozat is, amely azzal foglalkozik, hogy az Özönvíz szó szerint értendő-e vagy sem ("Nem úszom meg" a sorozat címe). De nyilván mindenki azt gondol, amit akar.

#8, köszi, ezzel én is így vagyok.

Bár számomra nem kérdéses, hogy a Biblia Isten Szava, semmiképp nem erőltetném rá a véleményemet senkire. Sokszor pont ezek a kritikák, vagy az ellenkező vélemények késztetnek arra, hogy újra átgondoljam, mit is gondolok , miben hiszek és miért. Eddig még nem találkoztam megalapozott bizonyítékkal, ami a Biblia ellen megállt volna.

"A bibliai Teremtéstörténetnek milyen sumér mitológiából átvett elemei vannak?"

Semmilyen. A teremtést, ami le van írva a Bibliában, először a Sumérok jegyezték le, szájhagyomány alapján, ezért az eltérés. Isten később lediktálta pontosan Mózesnek, hogy mi történt.