A vatikán egy része sátánista?

#11

Antiochiai Szent Ignác magnésziaiakhoz írt levele körülbelül egy időben keletkezett a Jelenések könyvével, és ott az Úr napja a vasárnapot jelenti, ami az Ószövetségben még a szombat volt. Ebben a tekintetben talán a Jelenések szezője arról beszél, hogy vasárnap kapta a látomasait.

Másrészt ha valóban az "Úr napjáról" van szó, az sem biztos, hogy a világtörténelem végének egy rövidke szeletét jelenti. Az Újszövetség szerint a végidő már az apostoli korszakban megkezdődött, vagyis immár 2000 éve tart.

A Jelenések egyébként sem jóskönyv, hanem apokaliptikus mű, amely Dánielhez hasonlóan feltehetően a korabeli történelmet írja meg úgy, hogy a végső ítélettel összekapcsolja.

De ugye Jehova tanúi ezt nem ismerhetik ezt el, akkor sem, ha ezzel egyetértenek, mert akkor összeomlik a vallásuk. Ez van, amikor egy felekezet a próféciákra alapozza magát.

Dániel, nem az "Úr napjáról" jövendölt, hanem a Zsidó rendszer végéről.

János konkrétan pedig a Jézus jelenlétével kapcsolatos eseményekről.

Ignác pedig, a pogányok meghatározott időszakában írta a levelét, amikor Isten még nem választott Földi képviseletet.

Az Apostolok is a pogányok ideje alatt éltek, de Jézus a jelenlétével tette Őket Isten választottjainak.

Nem véletlen írja, hogy az utolsó apostol halálával, a hitehagyás bekövetkezik. S majd Jézus amikor visszajön szemlélődni, azzal véget ér a pogányok ideje, hogy a nemzetek közül népet választ Isten nevének.

A Jelenések könyve pedig összhangban van az evangélisták által írt utolsó napok jeleivel.

Egyébként pedig úgy értelmezed ahogy jónak látod.

Nem kötelező elfogadni amit írtam.

#14

"Dániel, nem az "Úr napjáról" jövendölt, hanem a Zsidó rendszer végéről."

Szó sincs erről. Dániel a leírásaibam a szeleukida elnyomó uralomról beszél, amely annak idején erőszakosan akarta hellenizálni Izraelt. Az első fejezet rögtön az ételpróbával kezdődik, ez korabeli utalás lehet, mivel IV. Antiochos Epiphanesz betiltotta a Tórát. A 11. fejezetből pedig szintén úgy tűnik, hogy a szerzőt a hellenisztikus korszak érdekeli. A szerzőt továbbá az érdekeli, hogy mikor lesz vége a szenvedésnek (Dán 8,13), amelyet a szeleukidák okoznak Izraelnek. Maga az egész könyv az i.e 167 és 164 közötti események körül forog.

"János konkrétan pedig a Jézus jelenlétével kapcsolatos eseményekről"

Úgy látszik, hogy nem a Biblia érdekel téged, hanem annak egy értelmezését akarod bizonyítani. Ezt már igazoltad akkor, amikor nem fogadtad el, hogy a Jel 17-18 egy város bukását írja le, miközben feketén-fehéren ott van a szövegben, hogy az asszony várost jelent. A Jelenések könyve azt is megmondja, hogy mire vonatkozik. A (Jel 1,1) feketén-fehéren leírja, hogy olyan kijelentések vannak benne, amik hamar teljesednek. Mit lehet ezen félreérteni?

"Nem véletlen írja, hogy az utolsó apostol halálával, a hitehagyás bekövetkezik."

A Biblia konkrétan egyetlen helyen sem írja, hogy az utolsó apostol halála után hitehagyás következik. Mégegyszer mondom: egyetlen helyen sem. Nem is tudsz ilyet idézni, mert ilyen nincs benne. Pál apostolnak csavarják ki a tanúk a szavait, holott maga Pál nem állította, hogy a halála után az egész Egyház hitehagyott lesz, csak azt, hogy utána jönnek tévtanítók. Mellesleg Pál nem is az utolsó apostol volt, szóval ezt az érvelést sem értem. János leveleiben is szó van a tévtanítókról, de ő sem mondja, hogy utána az egész kereszténység hitehagyott lesz.

"Nem kötelező elfogadni amit írtam."

Természetesen nem is fogadom el. Fent kifejettem, hogy miért. Egyébként én keresztény sem vagyok már, szóval nem vagyok egyetlen felekezet mellett sem. De még így is látom, mennyire nem helytállóak a Jehova tanúi érvei.

Vagyis úgy tűnik, nem fogadod el, hogy a Jel 17-18-ban városról van szó, és nem vallásról. Csak azért helyesbítek, hogy mert nem akarok helyetted nyilatkozni, ez vonatkozik mindenre, ami a veled való vitára vonatkozik.

Egyébként 30 éve vagy Jehova tanúja. Elgondolkodtató számomra, hogy vajon akik hozzád hasonlóan benne vannak ennyi ideje ebben a vallásban, vajon tényleg megalapozottnak vélik a hitüket, és nem kételkednek kicsit sem, abban, hogy tévúton vannak?

Drága Barátom.

Nem városról van szó a szövegkörnyezet alapján sem. Egy részt ilyen város, hogy Babilon már rég nem létezik, mivel leigázták. Másrészt pedig spiritiszta szokásokról beszél, ami a vallásokra utal. Hogy "városnak" nevezi az jelképes a szöveg környezet és a teljes Biblia alapján, mivel onnan indultak a vallások, Isten elleni szokásokban.

Az tény, hogy nem konkrétan írja az utolsó apostol halálával kapcsolatos hitehagyást, viszont határozottan utal rá, sőt még az Apostolok jelenléte idején is némelyek próbáltak szektásságot bevezetni a hamis tanításaikkal.

Pál, és Péter is utalt arra, hogy az eltávozása után hamis tanítok jelennek meg.

Amíg éltek valamelyest visszatartó erőnek bizonyultak, de a haláluk után nyilvánvalóvá vált.

Hogy ne vált volna hitehagyottá az egész? Pogány tanításokkal tűzdelték tele a keresztény tanítást, belefolytak a világba, királyokat uralkodókat támogattak, vagy döntöttek meg, holott nem ez lett volna a feladatuk. Háborúba vezették Krisztus "tanítványait", megáldva azokat. Inkább Isten királyságának jó hírét kellett volna hirdetniük, és megmaradni tisztán a világtól. még ha börtönbe mentek volna is, vagy az életüket vesztették volna is. Az egész egyház teljesen átalakult, mert ennek így kellett történnie. TE pedig azt állítod, hogy ilyet Isten nem íratott le?

Hát nem érted?

Akkor a pogányok meghatározott idejének jövendölése hazugság lenne. S Jézusnak nem kellene helyreállítania a tiszta imádatot, mert tiszta maradt volna. Nem szólna arról, hogy a jelenléte idején amikor zajlanak az utolsó napok, kiválasszon egy csoportot, mert hiszen már ki van választva.

Egy sor vád olvasható a hitehagyott kereszténységről.

DE hát Te tudod.

12

Nem egy napról beszélek, Az Úr napja nem egy 24. órás nap.