Isten mindenható, és ha igen miért nem?

Ezek szerint nagy a zavarosság Isten mindenhatósága körül, ez részben a vallásos tanítások kezdetleges formájának tulajdonítható. Pedig minden ujabb generáció egy tökéletesebb elképzelést alkot magának Istenről, de úgy látszik a vallás ezt nem veszi figyelembe.

A keresztény vallások Istent a mai napig egy mindenható személyként ábrázolják, egy valaki, mint egy jóságos, néha szeszélyes középkori földesúr aki mindent teremtett, aki sorsunkat irányitja, aki az egyik embert megjutalmazza, a másikat megdorgálja, mert valami nagyon rosszat tett, még másokat próbáraa tesz. Ilyen Isten nem létezik.

Szerintem közelebb állunk a valósághoz ha Istent úgy képzeljük el mintha egy önfejlesztő ihlet lenne: az Eredeti Ihlet, mindennek oka és kezdete, minden Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen Forrása bennünk és körülöttünk mindenütt, a vezérlő Alapelv mindenben.

Az ihletre ugyanis a közlés, a kinyilatkozás a kibontakozás jellemző, következetesen minden Istenből, az Eredeti Ihletből jött létre mint kinyilatkoztatás, kibontakozás, fejlődés. Minden ami létezik tehát Isten fejleménye, nem teremtménye, Isten nem teremtett semmit, hanem mindenné fejlődött. Mint ahogy a fa levelei sem teremtményei a fának, hanem fejleményei.

Ez azonnal megmagyarázza isten folytonos jelenlétét, és mindenhatoságát: Isten mivel jelen van mindenben mint a Vezérlő Alapelv KIHAT ÉINDENRE.

Isten mindenható, de ebben a világban visszafogja magát, mert tőle függetlenül akartunk jó és rossz tudói lenni.

Ezen a bolygón van szabadság a rosszra, a másoknak való ártásra is anélkül, hogy rögtön büntetve lennél.

Isten azt akarja, hogy a jót, a szeretetet, szabad akaratból válasszuk.