A "sátán angyalai" kifejezés ugyanarra vonatkozik, mint a démon szó?

"Mert ezen a világon nincs jó és rossz, mert mindenben benne van mindkettő."

Ha mindenben benne van mindkettő, akkor mégis van, nemde? És vajon mindenben egyenlő arányban van benne?

Szia

Igen, Pál ezt a szót használta, amikor ezt mondta:"Hogy ne váljak túlságosan büszkévé, tövis került a testembe, Sátán angyala, hogy állandó fájdalmat okozzon nekem, nehogy elbízzam magam." 2Korintusz 12:7 Mire gondolt Pál, amikor azt mondta, hogy tövis került a testébe? Ha valahol tövis fúródik a bőrödbe, az nagyon tud fájni. Pál tehát valamilyen személyes problémára utalt, amely fájdalmasan érintette. Úgy fogalmazott, hogy ez a nehézség Sátán angyala, aki állandó fájdalmat okoz neki. Talán nem közvetlenül Sátán vagy a démonai idézték elő Pál próbáit, mintha ők szúrták volna a tövist a testébe. De amikor ezek a gonosz szellemek felfigyeltek a tövisre, valószínűleg igyekeztek jelképesen mélyebbre nyomni azt, hogy Pál még jobban szenvedjen.

Nem. Sátán angyalai ugyanolyan teremtett angyalok, mint Isten hűséges angyalai. Pl. ilyenek vannak a népek fölé rendelve, mint mondjuk "Görögország fejedelme" Dániel könyvében, aki harcolt Isten egyik angyalával, Mikhaellel.

A démon, vagy tisztátalan szellem csak szellem, abból a házasságból született lényeg szelleme, amelyek az özönvíz előtt voltak, és amelyeket nefilimnek, később refaimnak neveznek. Ezek a kanonikus írásokon kívüli - apokrif (rejtett) írások - pontosabban leírják (ezeket használták az ókeresztények). Ilyen az Énok könyve, s Jubileumok könyve, Jásár könyve. stb. Beszámolnak a démonok származási helyéről. Pl.:

Jubileumok könyve

10 1. És ennek a jubileumnak a harmadik (év)hetében kezdték a tisztátalan szellemek félrevezetni Noé fiainak gyermekeit, hogy bűnbe vigyék és pusztítsák őket.

2. És Noé fiai apjukhoz, Noéhoz mentek, és beszámoltak neki a démonokról, amelyek félrevezették és elvakították és pusztították fiainak fiait.

3. És imádkozott Ura és Istene előtt, ekképpen:

'Minden szellem és test Istene, aki könyörülettel voltál irántam,

és megmentettél engem és fiaimat az özönvíz vizeitől,

és nem hagytad, hogy elpusztuljak, ahogyan azt tetted a kárhozat gyermekeivel;

mert kegyelmed nagy volt irántam,

és könyörületed nagy volt lelkem iránt;

legyen hát kegyelmed a fiaimon,

és ne uralkodjanak felettük gonosz szellemek,

nehogy elpusztítsák őket a föld színéről.

4. Hanem áldj meg engem és fiaimat, hogy növekedjünk, sokasodjunk és betölthessük a földet.

5. És Te tudod, hogy a Te Vigyázóid, ezen szellemek atyái mit tettek az én napjaimban: és ami ezeket a szellemeket illeti, amik most élnek: Óh Istenem, börtönözd be és tartsd őket elzárva a kárhoztatás helyén, és ne engedd, hogy romlást okozzanak szolgád fiain; mert ezek megátalkodottan ellenségesek és pusztításra rendeltettek.

6. És ne uralkodjanak az élők szellemei fölött; mert egyedül a Te uralhatod őket.

7. És ne legyen erejük az igazságosak fiai fölött, mostantól mindörökké!’

8. És az Úr Isten ránk bízta, hogy kössük meg mindannyiukat. És a szellemek feje, a Masztéma [Ellenség] megjelent és így szólt: ‘Úr, Teremtő, hagyd, hogy mellettem maradjanak némelyek, és hadd hallgassanak szavamra, és tegyék mindazt, amit mondok nekik, mert ha nem maradnak mellettem valamennyien, akkor nem leszek képes az akaratom erejét véghezvinni az emberek fiain; mert ezek a megrontásra valók és ítéletem szerint tévesztenek meg, mert nagy az emberek fiainak gonoszsága.’

9. És Ő ezt mondta: ‘Hadd maradjon tizedrészük őmellette, és kilenced részüket vessétek alá az ítélet helyére.’