Jónást tényleg lenyelte egy bálna?

"A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre," 2 Tim. 3,16

ööö... hol van ebben, hogy minden szó szerint igaz, ami benne van? Vagy szerinted TÉNYLEG létezett a három szolga akiknek tálentumokat adott a gazdájuk, vagy a gyülekezet TÉNYLEG krisztus szó szerinti menyasszonya, vagy Jézus majd TÉNYLEG úgy jön el mint éjjel a tolvaj, vagy Jézus TÉNYLEG azért jött, hogy kardot hozzon? Ezek példabeszédek.

Nem fogom fel, hogy miért nem látja be valaki, hogy Jónás története is az. Mitől lenne kevésbé ihletett, haszos a tanításra, feddésre, megjobbításra vagy az igazságban való nevelésre akkor ha nem szó szerint kell értelmezni? Ha ez egy erkölcsi üzenet akkor mit számít, hogy a valóságban lenyelte-e Jónást a hal?

Viszont ha Jónás történetét tényleg szó szerint kell értelmezni akkor a fentieket is.

Kedves 61-es Hozzászóló,

Pedig nagyon egyszerű a magyarázat. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Biblia ihletettségéről vallot felfogás minden esetben meghatározza a Biblia értelmezésére vonatkozó állásfoglalást is. Jónéhány évszázada kifejlődött már az értelmezésének és magyarázatnak a kritikai tudománya, melyet hermeneutikának neveznek, a görög herméneüein (tolmácsolni, értelmezni magyarázni) ige után. Ez az írásművek megértésének, értelmezésének és magyarázatának kérdéseivel foglalkozik. Általános érelemben a filozófiai tudományokhoz sorolják, azon belül is a logikának az egyik ága.

"A teológiai hermeneutika tárgya a Szentírás, mint írásmű. A teológiai hermeneutika feladata az elmondottak alapján az is, hogy vizsgálja és megállapítsa azokat az irányelveket és szabályokat, amelyeknek alkalmazásával helyesen értelmezhetjük a Szentírást." (Karner Károly: Bevezetés a teológiába egyetemi tankönyv).

Nyilvánvalóan a teológiát művelő személy teológiai felfogása határozza meg, hogy milyen megközelítést lát helyesnek az értelmezésnél. Azonban ha valaki elfogadja a Biblia Istentől való ihletettségét, akkor ezzel együtt azokat az alapelveket fogja használni az értelmezésnél, amit maga a Biblia fogalmaz meg, vagy éppen a bibliai szerzők adnak mintát, példát hozzá. Sajnos ma alapvetően négy felfogás létezik az értelmezéssel kapcsolatosan:

1. A Bibliát csak az egyházi testületek - zsinatok, tanítóhivatal tudják értelmezni - jellemzően katolikus álláspont

2. A Bibliát a képzett teológusok képesek értelmezni - jellemzően a történelmi protestáns egyházak álláspontja, bár vannak olyen új felekezetek is akik ezt gyakorolják

3. A Bibliát minden ember képes helyesen megérteni, ha a Bibliában található elveket megismeri és tiszteletben tartja, és együttműködik a Szentlélekkel - szerintem ez a helyes álláspont

4. A Bibliát mindenki úgy értelmezi ahogyan akarja - ez pedig a legnépszerűbb álláspont, de nagyon nem igaz.

Én a 3. állásponttal az evangelikalizmus és a protestáns ortodoxia közös alapjára épülő XVI. századi reformátorok által megfogalmazott "Sriptura Scripturae interpres" azaz "a Szentírás önmagát értelmezi" elvet vallom, ugyanez Luther megfogalmazásában: "Scriptura sui ipsius interpres" azaz "a Szentírás önmagának a magyarázója." A híres francia természettudós Pascal így idézi Augustinust: "Aki úgy értelmezi az Írást, hogy értelmét nem magából az Írásból veszi, az ellensége az Írásnak" (Gondolatok 900. töredék).

A helyes bibliaértelmezés alapelvei a Biblia alapján:

1. Isten valóságos emberi beszéd által szól hozzánk a Szentírásb, ezért a Biblia ígéit a maguk természetes jelentésében kell vennünk. "Az Írás fel nem bontható" (Jn. 10:35)

Luther így fogalmazta meg: "Az első és fő tudományom, hogy az Írást a maga egyszerű értelmével adjam tovább, mert a szó szerinti értelem az igazi, ebben van erő, tanítás és tudomány"

2. "A Szentírásnak nincs más logikája, mint az emberi szellem egyéb alkotásainak."(Karner Károly)

3. Tisztázni kell az adott biblia részlet műfaját. És itt jutunk el a felvetésedhez! A Bibliában ugyanis található egyszerű elbeszélés (pl. Jónás Könyve), tényközlés, költői szemléltetés, átvitt értlemű beszéd, előkép vagy épp az általad is említett példázatok. Ezt ugyanolyan természetes módon lehet észrevenni és megállapítani, mint a közönséges beszédnél.

Pascal írja: "Két tévedés: 1. Ha mindent betű szerint értelmezünk. 2. ha mindent a rejtett értelme szerint értelmezünk" (Gondolatok. 648. töredék)

4. Szüksége minden kis mozzanat, minden kifejezés és részlet gondos és lelkiismeretes megfigyelése. (Lásd I.Kor. 2:13)

5. Az egyes kifejezések és szavak jelentését a bibliai szóhasználatuk megfigyelése alapján kell tisztázni

6. Bármely kijelentést, vagy szakaszt a maga szövegösszefüggésében kell megérteni

7. Fel kell kutatni a párhuzamos igéket, a vélt ellentmondások feoldására

8. Az egész szentírásnak egy témája van: a megváltás műve, és egy középpontja: a megváltó Jézus Krisztus személye

9. Az igazi írásmagyarázó azt hozza ki az írásból, ami benne van, és nem tesz hozzá a magáéból semmit (V.Móz. 4:2, Jel. 22:18)

10. Az igazi írástudó nem tér ki a nehéznek tűnő igeszakaszok és kijelentések elől, nem hagyja figyelmen kívül és nem hallgatja el, és nem jelenti ki, hogy az érthetlen (Gondolok pl. Jelenések könyvére).

11. "A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi, a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a mi fiainké mindörökké..." (V.Móz 29:29)

12. Végül a a legfontosabb: az alázat, meghajlás az isteni Ige nagysága előtt, a Szentlélek segítségül hívásával, és a kitartás a kutatásban és a megértésért való fáradozásban.

Köszönöm, ha türelmesen végigolvastad.

Üdv. Péter

Összefoglalnád két mondatban hogy mi a jóeget akarsz ezzel mondani. Értem hogy bemásoltál ide valami előre megírt szöveget (mint ahogy sok más hozzászólásodban) de hagy ne kelljen már ebből kibarkóbázni, hogy mit akarsz mondani.

Persze nem maradhattak ki az idézet sem, ezzel próbál sok ember nagyobb tekintélyt szerezni a mondandójának.

"Scriptura sui ipsius interpres"

Ennél nagyobb baromság a világon nincs, ugyanis kizár bármiféle objektív kritikát ha a kritika nincs összhangban a kritika tárgyával. Az okoskodó, sértődékeny ember filozófiája, ami leegyszerűsítve: azért van igazam mert azt mondtam, hogy igazam van.