Israel a kivonulástól hányadik napra rá kapta meg a Torah-t?

A Tórát kb. az i.e. 440-es években rakták össze a J-E-P-D okmányokból. Ez volt a héber Biblia első kanonizált része.

Nem volt kivonulás, nem kapott Izrael semmit. A fogság után volt Tóra, amikor feltehetőleh Izrael a politeizmusból monoteizmisra váltott.

Amiről te beszélsz, az a Tóra hagyományos szerzősége, ami a zsidó hagyományból maradt meg, és ma már csak szekták vallják.

Még Mózes létezése sincs bizonyítva, noha egyiptomi hercegként kellett volna hagyni magáról nyomot. A fundik érve miszerint az egyiptomiak szándékosan nem írtak róla - erőltetett. Az egyiptomiak a női fáraókat is letagadták, a történészek mégis feltárták a létezésüket.

Szia

Háromszor is kérdezed a "hány napot?" :-)

Ha fontos lenne, leírták volna a Bibliában. Az viszont fontos lehetett (az engedelmesség/engedetlenség szempontjából) ha leírták, hogy 40 évig vándoroltak a pusztában, és mielőtt bementek az Ígéret földjére, megkapták a Törvényt, a 5Mózes egésze ezzel foglakozik. Pl.

5Mózes 4:1

"Most pedig, ó, Izrael, hallgassátok meg és tartsátok be azokat a rendelkezéseket és bírói döntéseket, amelyekre tanítalak benneteket. Így élni fogtok, és be fogtok menni arra a földre, amelyet az ősapáitok Istene, Jehova ad nektek, és birtokba fogjátok venni azt."

Persze amikor kijöttek Egyiptomból, már akkor rengeteget tanította őket Mózes az isteni alapelvekre,amit rendre nem tartottak meg, ezért kellet 40 évig vándorolniuk:

"Jehova ezeket a rendelkezéseket, bírói döntéseket és törvényeket adta az izraelitáknak Mózes által a Sínai-hegyen." 3Mózes 26:46

De a szövetséget az Ígéret földje bemenetele előtt kötötte meg velük, Mózest használva fel erre.

Szia,

A Sávuót – a Hetek ünnepe (héberül שָׁבוּעוֹת – šāvûʿôt = hetek), a Sínai-hegyen történt törvényadás emléknapja, az új kenyér ünnepe. A keresztény kultúrában (más tartalommal) megfelelője a pünkösd (görögül Πεντηκόστη Pentékoszté). Vagyis a válasz: 50.

Üdv. Péter

Bizony le van írva Mózesnél, tehát valóban fontos.

"A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába." (2Móz.19:1)

"És lőn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés; és megréműle mind az egész táborbeli nép."(2Móz.19:16)

Ezt követi a 20:1-től a tíz ige elhangzása.

A kijövetel pedig így zajlott (2Móz.12. fejezet részletek):

"Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között."

"E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.És legyen nálatok őrizet alatt e hónap tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izráel községének egész gyülekezete estennen. A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt. Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsőszülöttet Égyiptom földén, az embertől kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr. Lőn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsőszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsőszülöttétől fogva, a ki az ő királyi székiben űl vala, a tömlöczbeli fogolynak elsőszülöttéig és a baromnak is minden első fajzását. Ugyanazon napon hozá ki az Úr az Izráel fiait Égyiptomnak földéről, az ő seregeik szerint."

Összegezve, az első hónap 14. estétől (ami már 15-éhez tartozik) számított három hónapnyi (kb. 90 nap) időt követő harmadik napon kapta Izrael a törvényt. Vagyi a harmadik hónap 18-án. Nekem így jön ki legalábbis.

50. napra, ahogy Péter isirta. Mert:

A Savuot (Hetek ünnepe) a Tóraadás napjának emlékünnepe. Sziván (a harmadik hónap) 6-án ünnepeljük.

Ezt írja a Tóra:

"számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától, ama naptól, midőn hozzátok a lengetésómerjét, hét teljes hét legyen. 16. A hetedik hét után való napig számláljatok ötven napot" (3Móz 23:15) Megismétli többször, utoljára 5Móz 16:9-12.

#6 máj. 24. 08:37 azért ´eved, mert 2Móz.19:1-ben az "azon a napon" nem azt jelenti, hogy a hónapnak annyiadik napján, mint amikor kivonultak, hanem azt, hogy Rosh Hódes napján, vagyis a harmadik hónap ELSEJÉN. Ebbõl mnég mindig bonyolult, hogy lesz hatodika, de a Talmud ezt is, ahogy az elsejét is pontosan levezeti.

Niszán (elsõ hónap) 30 napos, Ijár (második hónap) 29 napos, így Niszán 15-étõl 15+29+6=50.

#2.

Igen, csakhogy a fent említett források közül a J és az E igencsak régen keletkezett és már a keletkezésekor is korábbi hagyományokat használt fel. Te lehetsz a tipikus ember, aki hall valamit fél füllel, de komoly tudása nincs a témában. A Héber Bibliának egy csomó része korábban keletkezett. Az izraeliták eredetileg henoteisták voltak, nem politeisták, de ne zavarjon...

A kivonulás a Tórában leírt formában mitikus, ugyanakkor a történészek többsége elfogadja, hogy valószínűleg volt neki valamilyen a leírtaknál jóval kisebb történelmi magja, mivel történelmi bizonyítékok vannak arra, hogy egy csomó sémita élt Egyiptomban és időnként ki- meg visszavonultak. Ebből adódóan Mózes/Jetró/Áron sem volt egyiptomi herceg, hanem egy mezei törzsfő volt valószínűleg, aki JHVH kultuszában és annak elterjesztésében játszott szerepet (lásd: Richard Elliott Friedman, William G. Dever, Amihai Mazar stb. stb.).