Mit szóltok ehhez a teremtéstörténethez?

Állítólag ez az egyetlen igazi teremtéstörténet.

Régen volt egy pontszerű ( végtelenül sűrű és végtelenül fényes)intelligens szeretteljes fénygömb(mint egy petesejt)

Ő volt maga a SZERETET.

MILLIÁRD ÉVEKKEL EZELŐTT

Őt körülvette az Őskáosz, aminek a kiterjedése végtelen volt a tér minden irányába.

De ez az apró pici végtelenül sűrű és fényes és intelligens fényrendpont, a szeretetével szerette az őskáoszt.

Egyszerűen az Őskáosz úgy döntött, hogy megöli ezt a fénygömböt, tehát beléhatolt, mint a sperma a petesejtbe.

Erre az egész végtelenre tágult. A mérete akkorára nőt idővel, mint a felnőtt ember mérete a petesejthez képest.

Valamint felosztotta magát lelkekre, eredetileg egy lélek volt, de felosztotta magát végtelen számú lélekre, hogy a megtermékenyítésből kreált minden természeti létformát megtapasztalhasson évmilliókon keresztül.(Ha megunja a megtapasztalást, kilép a reinkarnációból és újra az egységbe lép)

Végülis ez egy megtermékenyítés volt. Ez a két pólus(fekete-fehér,sötétség-fény,negatív-pozitív). A yin-yang jel ezt jelképezi. Mikor az Őskáosz megérintette a SZERETETET, akkor a SZERETETBE is került egy kicsi az Őskáoszból(így termékenyült meg) és fordítva is, ezért néz ki így a yin yang jel.

Azt mondják a TERMÉSZET minden aspektusában megemlékezik az ŐSKÁOSSZAL való találkozással azzal, hogy minden egy apró pici sejtből vagy magból fejlődik naggyá a megtermékenyítés után. Ez a bizonyíték.

Az ŐSIDŐK Óta folyik a harc a két őselem között a Sötétség és a Fény között.

Körülbelül 10 millió év után már el fog dőlni, hogy melyik fog győzni.

Ha a lelkek elérik a nirvánát és kilépnek a reinkarnációk láncolátából, elérik a megvilágosodást és eggyé válnak a megvilágosodott mesterekkel ahol már nincsen vágy és nincs szenvedés, úgy egy lélek válik belőlük, ami végtelen számú lélekből áll, így nincs egyedül, hanem végtelen számú lélek szeret mindenkit.

Magyarán újra egy lélek lesz belőlük, de már ez a lélek megtapasztalta a természet minden megnyilvánulását és szeretve van a végtelen számú lélektől.

Viszont ott lesz benne a szomorúság, hogy az Őskáosz akit szeretett megsemmisült, bár az Őskáosz nem szerette őt, el akarta pusztítani, ez mégsem csökkent a hiányérzeten, mert a Fény akkor is szerette az Őskáoszt és VÉGTELENSÉGIG MEGŐRZI AZ EMLÉKÉT A TALÁLKOZÁSNAK.

A másik lehetőség, hogy az Őskáosz fog állni nyerésre, és mikor a felemelkedett mesterek a megvilágosodottak felismerik hogy veszett az ügy, akkor lehet inkább elpusztítják a saját lelküket, megsemmisülvén teljesen, minthogy végignézzék, hogy a végtelen világűr összeomlik az Őskáosz alatt. Ha teljesen összeomlik akkor a kitágulás még max 2 szer megtörténhet, de már esélyük sem lesz túlélni, ha az első nem sikerült. Ha nem semmisítik meg a lelküket, újra kell élniük minden életüket, minden szenvedést. De a legnagyobb szomorúságuk az lesz, hogy tudni fogják, hogy nem élik túl, évmilliárdokba kerülhet, mire a Sötétség az egész kozmoszt felemészti. Szóval lehetséges inkább elpusztítják a lelküket, de a meghalni induló lelküket, nyugtatni fogja, hogy az Őskáosz akit szerettek ÉLNI FOG.

A zsidókra és a cigányokra mondják, hogy az Őskáosz teremtményei.