A katolikus anyák miért hisznek abban, hogy a férjedig meg kell, hogy őrizd a szüzességed?

Nem minden katolikus, illetve egyéb vallásban hívő szülő hisz ebben és/vagy "várja el" gyermekeiktől a házasságig való megtartózkodást.

Jómagam sen vagyok vallásos, viszont tiszteletben kell tartani mások döntéseit, akkor is, ha nem értünk egyet azokkal.

Fiatal felnőtt vagyok, eddig egy 2,5 éves komolyabb kapcsolatom volt és alkalmanként lefeküdtünk. Első kapcsolatom révén vele vesztettem el a szüzességem, de meg is bántam és egy életre lelki sebet kaptam. Tisztáznám, hogy én a saját félelmem miatt mondtam igent az alkalomra és exemmel terveztem leélni az életemet. Végül kiderült, hogy semmilyen téren nem illettünk össze és ennek a tragikomikus kapcsolatnak inkább az első együttlét előtt ellett volna végetve vetnem. Második és -remélem utolsó- barátommal minden klappol. Életem szerelme és vele kész lennék összekötni az életemet és egy közös jövőt látok magunk előtt. Ternészetesen nagyon bánom, hogy nem vele vesztettem el a szüzeségemet, viszont vele sem vártam volna házasságig.

Nem azt mondom, hogy, ha újrakezdhetném házasságig várnék, viszont szép dolog azzal az emberrel átélned ezt a csodás élményt (főleg az első együttlétet), akivel komolyan, hosszútávra tervez az ember.

Elég régivágású lánynak mondanám magam, sosem voltam érdekelt futó vagy komolytalan kapcsolatokban. Egy szerelmi kapcsolatnak főleg kettő végkimenetele van: x hét/hónap/hónap/év után különmentek vagy együttmaradtok akár házasságban vagy szimplán élettársi kapcsolatban.

Sajnos vagy nem sajnos a nők nagy része alapból érzelem orientáltabb és tévedés, hogy a szexualitás adja a legnagyobb örömforrást (ezt úgy merem állítani, hogy én rendszeresen igényelném a szexuális együttléteket), viszont a testi-lelki egész tényleg alapvető kulcs.

Sajnos tényleg x emberrel "kipróbálják" maguk az emberek a mai világban. Félreértés ne essék, nem vágyom arra a világra sem, ahol kényszer házasságok történtek. Viszont a mai mentalitás/életforma és a vallás nagyon eltávolodtak egymástól. Régen nem volt probléma házasságig várni, mivel nagyon hamar férjhez adták gyermekeiket a szülők, illetve hamar megállapodtak önmaguktól is. A különbség, hogy nem tizen x évesen vagy 20 körül házasodnak ma már. Sokan 30 körül lépnek az oltár elé vavy egyáltalán nem fontos nekik az az egy "csak papír", ami összekötné őket, inkább folytatnak élettársi kapcsolatot.

Személy szerint nekem fontos a házasság. Az mutatja meg mennyire is gondolják a felek komolyan a kapcsolatukat. Egy barátnőt másnap otthagyhatsz, feleségedért felelősséget vállasz és fordítva is igaz.

Kicsit eltértem az eredeti kérdéstől, viszont szerettem volna a lehetséges okokat és miérteket is megismertetni.

További szép napot!