Ha minden elsőszülött meghal, akkor Ramszesz hogyan marad életben?

Hát lehet, hogy volt egy idősebb testvére, aki meghalt, ne feledjük abban az időben elég nagy volt a gyermek halandóság, vagy ő a fáraó, és Isten akarta hagyni alakulni a dolgokat. Ramszesz gyermeke meghalt...

minden első szülött gyermek hal meg. a fáraó már nem volt gyerek.

A kivonulás Egyiptomból időpontja tekintetében, ti. hogy melyik fáraó volt az elnyomó, ill. kinek az uralma alatt zajlott le a kivonulás, eltérnek a nézetek. Akik a 18. dinasztiára gondolnak (III. Tuthmószisz v. Thotmesz mint elnyomó és II. Amenhotep a kivonulás Egyiptomból fáraója), arra a 480 évre építik következtetésüket, mely Salamon Tp-ának fölépítéséig (Kr. e. 960) telt el a kivonulás után (1Kir 6,1). De ez a szám eléggé mesterséges, azért tört. hitele nem egyértelmű. Mégis, ez a korai időpont (Kr. e. 1440 k.) lehetővé teszi, hogy a kivonulást összekapcsoljuk a hikszoszok kiűzésével, továbbá, hogy az Ígéret földjének elfoglalása egybeessen az amarnai korszakkal, amikor Egyiptom hatalma erősen meggyöngült Kánaánban, és az orsz. sokat szenvedett az apiruk lázongásai miatt, akikkel Izr. fiai azonosak lehettek. - Akik a 19. dinasztiára gondolnak (II. Ramszesz [ur. Kr. e. 1290/1224] az elnyomó, Merneptah [ur. Kr. e. 1224/1204] a kivonulás Egyiptomból fáraója) irod., tört. és régészeti adatokra hivatkoznak. II. Ramszesz székhelyét csakhamar Tanisznak nevezték el, ezért az izr. szerzők csak olyan hagyományból meríthettek, mely még ismerte az eredeti nevet. I. Szeti és II. Ramszesz nagy építkezéseket folytatott a Nílus-delta vidékén. Izr. fiainak pusztai vándorlása föltételezi Moáb és Edom kirságának létét, ezek pedig a régészeti adatok és a Ter 36,31-39 és a Szám 21,26 egybehangzó állítása szerint csak a Kr. e. 13. sz: jöttek létre. Ugyanezen időszak végén Egyiptom elvesztette Kánaán fölötti hatalmát, a hettiták birod-a pedig összeomlott, úgyhogy már nem használhatta ki az egyiptomi pol. gyengeséget. Végül az ásatások tanúsították, hogy a késő bronzkorban Kánaán addigi kultúráját Kr. e. 1200 k. más műveltség váltotta föl, melyet ügyetlen építkezés, durván összerótt agyagépületek jellemeznek. Mivel a változás a Kr. e. 13. sz. 2. felében lerombolt Bétel, Debir, Lachis, Hacor városokban egyértelműen megmutatkozik, és mert Merneptah sztéléje is föltételezi, hogy Izr. fiai ekkor már Kánaánban voltak, némelyek a föntebbi nézetet úgy módosítják, hogy I. Szetit tekintik az elnyomó fáraónak, a kivonulást pedig II. Ramszesz idejére teszik, ezzel a kivonulás Egyiptomból és az Ígéret földjének elfoglalása közt a pusztai vándorlás számára is elegendő időt hagyva. Kérdés, hogy vajon tárgyszerűek-e egyáltalán az olyan megkülönböztetések, mint az elnyomó fáraó és a kivonulás Egyiptomból fáraója. Vsz. ui., hogy a Kiv 2,23; 4,19 nem akar egyébre utalni, mint az udvarban végbement változásokra, melyek Mózesnek lehetővé tették a visszatérést.