A zsidók miért ünneplik a purimot, ha Eszter könyve nem története nem történelem?

Ezt a bibliatudományt el lehet felejteni. Próbálják a materializmushoz hajlítani a Bibliát. Nem az igazságot keresik, tanítják. Nem véletlenül hívjuk inkább liberális bibliakritikának.

Tehát nem kitalált esemény, és Eszter könyve történelem

Író: Márdokeus

Írás helyei: Susán, Elám

Írás befejezése: kb. i. e. 475

Megírt időtartam: i. e. 493 – kb. i. e. 475

Sok tény bizonyítja a feljegyzés hitelességét és tárgyi pontosságát. Azok a zsidók, akik a könyvet egyszerűen Meghil·lahʹ-nak, azaz „tekercsnek; kézirattekercsnek” nevezték, kétségtelenül hitelesnek fogadták el. Ezsdrás is belefoglalta a héber kánonba; ha mese lett volna, minden bizonnyal elvetette volna. Ezenkívül mind a mai napig megünneplik a zsidók a Purim vagy „Sorsvetés Ünnepét” az Eszter idejében történt nagy megszabadítás emlékére. A könyv élethűen mutatja be a perzsa erkölcsöket és szokásokat, mégpedig a történelem ismert tényeivel és az archeológiai feltárásokkal összhangban. Például pontosan leírja azt a módot, ahogyan a perzsák tiszteletben részesítettek egy embert 

A régészeti ásatások feltárták, hogy az Eszter könyvében említett királyi palota leírásai a legkisebb részletekig pontosak

Meg kell még jegyeznünk, hogy ugyanilyen pontosság nyilvánul meg magában a beszámolóban is, amely gondosan megnevezi az udvari hivatalnokokat és szolgákat, sőt még Hámán tíz fiát is név szerint említi meg. Mardokeus és Eszter családfáját visszavezeti a Benjámin törzsbeli Kishez

Utal a perzsa kormány hivatalos feljegyzéseire

A könyv nyelvezete késői héber, sok perzsa és arám szóval és kifejezéssel keverve. Ez a stílus megfelel a Krónikák, az Ezsdrás és a Nehémiás könyve stílusának, és teljesen összhangban van azzal a korszakkal, amelyben írták.

Mardokeus, a beszámoló szemtanúja és egyik főszereplője írta a könyvet; a beszámoló bizalmas jellege és részletessége arra enged következtetni, hogy az író bizonyára átélte ezeket az eseményeket a szúzai palotában.

Érdekes az is, hogy találtak egy keltezetlen ékírásos szöveget: a németországi A. Ungnad szerint ez hivatkozik Mardukra (Mardokeusra), aki I. Xerxész uralkodása alatt a szúzai királyi udvar főtisztviselője volt. Kétségtelen, hogy Szúzában jegyezte fel Mardokeus az Eszter könyvének eseményeit, közvetlenül megtörténésük után, azaz i. e. 474-ben.

Ez nem szektás magyarázat. Ez hiteles forrásokban található Tény.

Amire a Zsidók tekercsként utalnak, azt Istentől ihletettnek tekintik. Már pedig Eszter könyvét is Meghil·lah-nak, azaz tekercsnek hivják.

#9

A hiteles forrás nektek az őrtorony.Ti egyebet nem szabad olvassatok.