Az alábbi két állítás nem zárja ki egymást?

"Vagy te nem érted a szellem"világ" mikéntjét"

Mondjuk hogy te nem érted, az tuti. Te gyakorlatilag csak egyfajta jolly jokerként használod ezt a szellemi világot. Ha valami logikátlan és ellentmondásos, akkor csak simán ráfogod hogy ez egy szellemi dolog, és úgy csinálsz mintha ez megmagyarázott volna bármit is. Miközben soha nem magyarázod meg hogy ez az állítólagos szellemi világ miben és miért más, hogy ott a logikátlan is logikus?

"miért ne dönthetne úgy, hogy valahonnan kivonul?"

Mert akkor már nem lenne tökéletes,

Sem ő, sem a teremtése.

Meg kellene érteni a végtelen fogalmát. Valamint a kivitelezhetőség és kivitelezés közötti különbséget.

Ha ez megtörtént, az ellentmondás feloldódik. Addig nem.

Isten természetesen mindenütt ott van, de elképzelhető, hogy a pokolban levők ezt nem érzékelik. Tehát Isten ott van, de aki ezt nem látja annak a számára Isten úgymond nincs ott.

Mindenesetre az a megfogalmazás, hogy Isten hiánya okozza szenvedést, egy kicsit túlságosan is elvont, s én azt hiszem, hogy igazából nem is igaz. Szerintem Isten nagyon is jelen van a pokolban, nagyon is érzékelhető módon, csak nem élvezhető módon. Isten szeretete mindenkit elér, csak vannak akiknek ez nem öröm hanem éppen szenvedés. Isten szeretetének tüze egyeseket éget, másokat megtisztít, míg másokat örömmel feltüzesít. Olyan ez, mint hogy vannak, akik szeretik a spenótot mások utálják ugyanazt a spenót.

"Ha ugyanis az igazság fölismerése után szántszándékkal vétkezünk, nem használ a bűnért való áldozat, hanem rettenetes ítélet és lángoló tűz vár ránk, mely megemészti a lázadókat. Aki Mózes törvényét szegi meg, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kell halnia. Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, mely őt megszentelte, a kegyelem Lelkét pedig megveti! Ismerjük őt, aki így szólt: „Enyém a megtorlás, én megfizetek.” Majd ismét: „Ítéletet mond az Úr népe fölött.” Rettenetes az élő Isten kezébe jutni." (Zsid 10,26-31)

"mert emésztő tűz a mi Istenünk." (Zsid 12,25)