"Szent" István brutális népirtással kényszerítette a magyarokra a vallást. Miért ünnepli a jobbos közösség szentként az, aki nőket, gyerekeket, öregeket gyilkoltatott meg brutális kegyetlenséggel?

A keresztények már az 2. században is üldözték a többi vallást ott, ahol már hatalomra jutottak, és aztán folyamatosan mindenhol.

István csak ezt folytatta.

És igen: azt ünnepeljük, hogy fennmaradt a népünk, és a kultúránk egy része (ugye a vallás az éppen nem, meg a népnek az a része sem, amelyik hű volt hozzá).

Mindegy, hogy milyen áron.

Senkit sem koncoltak fel, mert nem ment templomba, én az ilyen agyzsibbasztó hülyéktől hányok. De különbözők vagyunk, láthatóan a te gyomrod Szent Istvánt és a kereszténységet nem veszi be, az én gyomrom a hülyeségek terjesztőit.

Valószínűleg azért ünnepli minden magyar ember (nem csak a jobbos közösség, én kimondottan baloldali vagyok) Szent Istvánt, mert neki köszönhetjük, hogy egyáltalán létezünk. Keresztényként pluszba köszönöm neki, hogy kihozott minket a sötét pogányságból.

@ "brutális népirtással kényszerítette a magyarokra a vallást"

Ezt mégis milyen forrásra támaszkodva írod? Az persze igaz, hogy István király több háborút is vívott a politikáját ellenző törzsi vezetőkkel. Politikájának alapvető lényege az volt, hogy a feudális anarchiát leküzdő és jócskán megerősödő keresztény Európával, első sorban a Német-Római birodalommal jóban kell lenni, a kalandázásoknak, a rabló hadjáratoknak véget kell vetni, különben a magyarság nem maradhat fenn.

István király korában a legtöbb törzsi vezető nagyjából olyan lehetett, mint István apja Géza fejedelem, aki a józan eszével belátta, hogy Európával jóban kell lenni, ezért formálisan megkeresztelkedett, de igazából többé-kevésbé pogány érzelmű maradt, pogány és keresztény szokásokat egyaránt követett, tehát nem volt szívvel-lélekkel se pogány se keresztény. Azokat a törzsi vezetőket, akik legalább formálisan keresztények lettek, s nem lázadtak a király ellen, azok megmaradtak tisztségükben. A legjobb példa erre Vazul, aki, mint a király közel rokona, akár István király utóda is lehetett volna a trónon, de túlságosan is pogány érzelmei miatt István végül nem őt jelölte utódjául.

@ "aki nőket, gyerekeket, öregeket gyilkoltatott meg brutális kegyetlenséggel"

Ilyenekről nem tudok. Valami forrás?

A lázadókat, a fegyveres felkelőket valóban leverte, a háborúban ölni szoktak, de ez a kardforgató férfiakat érintette, s nem a lakosságot. Koppányt, a fő lázadót igaz felnégyeltette, s a négy legfontosabb erődítményre kitűzette, de Koppány már halott volt. Vazult, aki merényletet követett el ellene, mert nem őt jelölte utódjául, valóban megvakíttatta, de a forró ólommal való megsüketítés valószínűleg nem igaz, mivel az csak egy jóval a későbbi beszámoló, s a megvakítás volt az általános eljárás a vezetőképesség megszüntetésére.

@ "Megöletett minden honfitársát aki nem vette fel a nyugatról ránk erőltetett és istvánt jól megfizető kereszténységet"

A ránk maradtak tudósításokból egyértelműen úgy tűnik, hogy István szívvel-lélekkel hitt a kereszténység igaz voltában, s apjával és sok más törzsi vezetővel ellentétben nem csak politikának tekintette.

@ "ártatlan nőket koncoltatott fel, csak azért, mert nem mentek templomba!"

Az egyszerű pór nép pedig általában egyszerű logikát követ: aki erősebb valószínűleg annak van igaza, mert azokat úgy tűnik jobban segítik az égiek. Ha legyőzték pogány vezért, s az új uralkodó azt mondta kereszténység az igaz, akkor mától keresztények leszünk. István király ismert rendeletei valóban kényszerítő erejűek, de nem halálbüntetés, hanem vesszőzés járt érte. Pontosan tudjuk, hogy a vasárnapi istentisztelet indokolatlan mulasztásáért is vesszőzés járt.

Querfurti Brúnó hittérítő írja egyik levelében, hogy úgy hallotta, hogy az úgy nevezett "fekete magyarok" is végül keresztények lettek, mint írja: "jóllehet a mieink – Isten bocsássa meg ezt – némelyeket nagy bűnnel megvakítottak." Tehát a hittérítő maga sem helyesli az eljárást, de nem is közvetlenül a királyt teszi felelőssé ezért az egyáltalán nem általános nagyon bűnös történtekért. Nyilván az izgágább uszító pogányokat a király emberei kissé türelmetlenül ily módon kiiktatták.

Összefoglalva:

Igen, István király alkalmazott erőszakot, aki nem akart keresztény lenni azokat megvesszőzte, a fegyveres lázadókat leverte. Célja a magyar nép megmentése volt, amit végül is elért, nélküle a magyar nép aligha maradhatott volna fenn. Ezt maga Vazul fiai is belátták, akik apjuk megvakítójának ügyére ráállva végérvényesen leverték a pogány lázadókat, Vazul unokája, László király pedig szenté is avatta a keménykezű, de népe javát akaró királyt.

Mai szemmel nézve a király térítési módszere nem volt helyes, de az akkori felfogás szerint a bibliai királyok mintája alapján az egyszerű népet akarata ellenére is meg kell menteni a pusztulástól, s az igazság útjára kell terelni. Olyan ez, mint amikor egy gyereket nevelünk, adott esetben erőszakot alkalmazunk ellene a saját érdekében, hátha felnőtt korára maga is rájön a dolog helyes voltára. István király idei nép a magyarság gyermekkora volt, muszáj volt templomba járni, ma már nem kötelező, de el is lehet pusztulni, s szerintem el is fog, ha nem lesz most már őszintén és szabad akaratából minden kényszerítő intézkedés nélkül keresztény.

szp72:

„Olyan ez, mint amikor egy gyereket nevelünk, adott esetben erőszakot alkalmazunk ellene a saját érdekében, hátha felnőtt korára maga is rájön a dolog helyes voltára.”

Gyerek ellen soha nem alkalmazunk erőszakot. A többi stimmel.

#16

A testi fenyítés nem mindenki szerint ördögtől való, szerintem is teljesen rendben van bizonyos határok között. De az is egyfajta erőszak, amikor a rossz gyereket a sarokba parancsolod.

@ "Gyerek ellen soha nem alkalmazunk erőszakot. A többi stimmel."

Hát én szoktam. Az öcsém gyerekére vigyáztam a múltkor, s kint voltunk egy játszótéren. Amikor azt mondtam neki, hogy most már megyünk haza, elfutott, de én elkaptam, aztán toporzékolt és hisztizett, de én erőnek erejével hazavittem, s szoba fogságra ítéltem. Aztán kijelentettem, hogy ilyen szófogadatlan gyereket sajnos nem tudok elvinni többet ilyen helyekre, ahol akár gonosz emberek is lehetnek és elrabolják. Erre ő azt az ajánlatot tette, hogy jogosan jár neki tíz pofon, ha még egyszer szófogadatlan lesz. Az egyességet megkötöttük, a pofonra eddig még nem volt szükség.