Szentlélek karikatúra esetén lehetséges szent háborút hírdetni?

[link]

idézetek az erőszakos térítésekről:

"A Brúnó által is említett erőszakos térítést Györffy összekötötte kimondatlanul is Adémar híradásával

Fekete Magyarország megtámadásáról, ezért az Ajtony elleni hadjáratot 1008-ra keltezte."

"Későbbi, mohamedán népelemekre (káliz, böszörmény, izmælita) való utalások alapján

úgy látta, hogy a pécsi püspökség Dráván inneni és túli részein kimutatható a hajdani kabar

(kazár) nép emléke, és a fekete magyarokkal azonosítható kabarok egyik lakhelye e területen

lehetett. E hipotézis értelmében István 1008-ban a fekete magyaroknak is nevezett kabarok egyik

csoportja ellen indított háborút, akiknek erőszakos megtérítése után került sor területükön

a pécsi püspökség megalapítására. Kristóhoz hasonlóan nagyjából e területre, a Balatontól a

Dráváig húzódó részre helyezte az általa kházir (kazár)-koóroknak nevezett kabarok egészének

szállásterületét Karácsonyi János."

"Az etnikai, politikai-törzsi magyarázatok mellett még egy lehetőség merült fel a fekete

magyarok, illetve a fehér-fekete kettősség értelmezésére. Mind Querfurti Brúnó, mind pedig

Adémar utalt a fekete magyarok pogány voltára, térítettek közöttük, végül pedig erőszakkal

kereszténnyé tették őket."

Itt a megvakítás:

"

A német uralkodóhoz írt levelében utalt arra, hogy a fekete magyarokat erőszakkal

megtérítették, és megérkezett hozzájuk Szent Péter első legációja, azaz az első pápai követség.

Brúnó e levelében tehát arról ad hírt, hogy szemben saját eredménytelen missziójával teljes

sikert aratott a térítés, valamennyi fekete magyar megtért. Brúnó humánumáról tanúskodik,

hogy bár az eredménynek kétségkívül örült, az erőszakos térítés módszereit, némelyek megvakítását

elítéli. A megvakítás későbbi párhuzamára a pogány hajlamúnak említett Vazul esetét

hozhatjuk fel, akit ezáltal az uralkodásra alkalmatlanná tettek.45 Önmagában Brúnó levele sem

tanúskodik a fekete magyarok kilétéről, az elnevezés okáról."

"A fekete magyarok erőszakos megtérítését a kutatók egy része az Adémar krónikájában levő

keltezetlen háborúval kötötte össze, és Querfurti Brúnó levelének kikövetkeztethető dátuma

–1008 vége vagy 1009 eleje – alapján 1008-ra datálta Szent István hadjáratát. Továbbá feltételezték,

hogy maga Brúnó-Bonifác is 1003-ban, majd később is ott próbált téríteni, ahol a fekete magyarok

laktak, és amelyet István király 1008-ban megtámadott, s erőszakkal térített kereszténységre.47

Úgy vélem, hogy a két forrást nem kapcsolhatjuk így össze. Brúnó kétféle térítésről számolt be,

saját szelíd, eredménytelen kísérletéről, majd az erőszakos, kényszert is alkalmazó, sikeres térítésről."

"A megvakítás későbbi párhuzamára a pogány hajlamúnak említett Vazul esetét"

Csakhogy Vazult nem azért vakíttatták meg, mert pogány volt... Nem is lehetett, mert Vazul egy megkeresztelt, tehát keresztény ember volt. Azért vakíttatták meg, mert fellázadt a király ellen. Kegyes büntetés volt, mert akkoriban a felségárulást halállal büntették.