Mi van azokkal az emberekkel akik úgy élik le az életüket, hogy soha nem találkoztak egy adott vallással?

A keresztény hit szerint minden emberben működik a lelkiismeret. Ha valaki e szerint él, akkor üdvözülhet. Jézus előtt se létezett a kereszténység, a legtöbben még a judaizmust sem ismerték akkor a világban. Talán mindenki által ismertek Jézus ezen szavai:

"Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre."

Sajnálattal olvasom, hogy milyen népszerű, a pokolra jutás nézete, annak ellenére, hogy Isten ilyet nem gondolt, és nem is alkalmaz.

De a válasz:

(Cselekedetek 17:29, 30) . . .. 30 Igaz, Isten szemet hunyt az ilyen tudatlanság ideje felett, de most azt hirdeti minden embernek mindenhol, hogy bánja meg a bűneit.

Akiknek a Föld bármelyik részén nem volt lehetősége hallani a tiszta igazságról, imádatról, az feltámadásban részesül, a messiási királyság idején.

Először is bocsánatot szeretnék kérni, nem olvastam végig, a kérdésedet.

"Mi más lehetne az eredménye ha nem hiszünk, elutasítjuk Istent illetve nem bánjuk meg a bűneinket"

Isten a bűnért, a halált jelölte meg büntetésként.Az az élet megvonását. Tovább nincs.

#3

A Bibliát teljesen mellőzni elég nehéz, valószínűleg te is érzed, mert kulcsszavak közé betetted. Persze lehet nem idézni, de akkor is a keresztények a Biblia alapján fognak válaszolni, illetve felekezetük értelmezése szerint. Na de mindegy..

Az mondod ateista. Ateistából is van sok féle. Vannak olyan ateisták, akik egyszerűen nem foglalkoznak Isten létének kérdésével, teljesen bár nem zárják ki, de úgy gondolják, hogy nincs. Aztán vannak olyan ateisták, akik foggal körömmel harcolnak Isten ellen, hirdetik nézeteiket, könyveket írnak, hogy nincs Isten, fórumokat tartanak, mint Richard Dawkins. Sőt vannak akik ennél is tovább mennek pl. LaVey-i sátánisták, akik egyenesen Istent gúnyolják, fekete misét tartanak, stb...

Talán te is érzed, hogy ezt a három csoportot (s még biztos van több) nem lehet egy lapra helyezni. Gondolom Isten sem egyformán fogja őket megítélni.

"De akkor az egész procedurát feleslegessé teszi ha csak lelkiismeret szerint kell élni."

Te tudod, hogy a lelkiismereted mindig jó irányba visz? A lelkiismeret fejlődik, torzulhat, változik. Amikor a vikingek élő embert áldoztak, valószínűleg jónak gondolták, de lelkiismeretük beteg volt, eltorzult. Az embernek szüksége van Isten útmutatására. Most viszonylag egyszerű, mert még az ateista ember is a keresztény erkölcsi normák szerint él. De ezek nélkül biztos így élne mindenki? A történelmi példák azt mutatják, hogy nem.

"Akkor nem lenne szükség templomra, misére, Bibliára"

A felsorolt példák az embert közelebb viszik Istenhez, már itt a földi életben megtapasztalhatják Isten közelségét. Ez pedig nagy lelkierőt adhat a hívő embernek, hogy földi élete végéig kitartson Isten mellett.

Tessék, most nem volt benne egy idézet sem, remélem megfelel. Arra persze senkitől se várj választ, hogy ki üdvözül és ki kárhozik el. A Szentírás is csak egyetlen embert nevez kárhozat fiának, pedig volt benne igen sok gonosztevő.

Ma már nincs olyan helye a világnak, nincs olyan nyelv, amire nem fordították le a Bibliát. Elvileg lehetnek persze itt-ott olyan közösségek, amelyek túlságosan elzártak vagy szegények ahhoz, hogy hozzájussanak, de az az alapinfoprmáció, hogy van egy kereszténynek nevezett vallás, amely azt hirdeti, hogy egy Isten létezik, akinek Jézus az egyszülött fia, aki megtestesült és feláldozta magát az emebrek bűneiért, hát aligha van valaki manapság, aki nem hallhatott erről. Valójában az üdvözülés egy közösségi feladat, és nagyobb büntetése lesz azoknak, akik ismerték Isten akaratát, és úgy nem teljesítették, mint azoknak, akik nem tudták és úgy nem teljesítették. Vagyis azok a közösségek, akik keresztényeknek vallják magukat, és hallották az evangéliumból, hogy "Menjetek az egész világra, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében,...", és ezt nem teljesítették, súlyosabb megítélés alá fognak esni, mint azok az elszigetelt közösségek, akiknek soha nem hirdették az evangéliumot. Isten bárkit meg tud menteni, aki megalázza magát, és teljes szívvel elkezdi keresni őt, viszont emberként nem tudunk rájönni, hogy pontosan hogyan dolgozik Isten, kit küld és hova és mikor. Nekünk a magunk részét kell megtenni, és abban a körben kezdeni hirdetni Jézust, amelyre a hatásunk és a lehetőségeink kiterjednek. Legtöbb magyar embernek nincs lehetősége elmenni távoli helyekre és országokba, de saját tapasztalatból mondom, hogy Magyarország is egy nagyon nehéz evanelizációs terep, tehát nem kell messze menni, ha valaki szép kihívásokat akar, és Istent buzgón akarja a hit terjesztésével szolgálni.

üdv

Stefán