Este mindig elbúcsúzunk egymástól, mintha mennénk valahová, reggel pedig üdvözöljük egymást, mintha megjönnénk, pedig csak alszunk egyet. Honnan ered ez a szokás, mi a jelentősége?

A barátnőm nem szereti ezt a köszöngetést, ami viszont engem nagyon zavar.. Én úgy nevelkedtem, hogy este szépen elköszönünk, ő viszont ezt nem teszi, csak hozzámbújik és alszik.

Nem mintha ez olyan nagy tragédia lenne, csak gondoltam megosztom, hogy normális az is, ha valaki köszönget, meg az is, ha nem.

Nálunk otthon nem volt szokás ez a köszöngetés, tehát magamtól sosem jutna eszembe ez a hülyeség, hogy köszönni kell lefekvéskor.

A barátom és a szülei viszont állandóan köszöngetnek egymásnak, és pl ha ott az egész család, pl karácsony, akkor mindenkit végig kell puszilgatni.

Hát hülyeség, mint a legtöbb szokás, de elfogadom, nekem mindegy. Legyen ahogy ők akarják.

Ha nem köszönnék, akkor a szemükben egy tapló lennék, gondolom. Ezt elkerülendő, már beletörődtem :)

Barátom itthon is mindig köszön mikor lefekszik aludni, már ezt is megszoktam, de néha azért idegesít, bár nem mondom neki, legeljebb csak pofákat vágok :)

Nem tudom, hogy honnan ered a szokás, de nekem a következő a jelentősége:

Én is úgy nevelkedtem, hogy el kell köszönni lefekvés előtt, és reggel is köszönni kell. A páromnak viszont ez nem szokása, de elköszön tőlem este (reggel nem nagyon köszön). Amikor nem mondja, hogy "Jó éjszakát!", hanem csak befordul, és reggel sem köszön, az engem nagyon bánt, mert úgy érzem, hogy tök mindegy neki, hogy ott vagyok-e még este és reggel. Olyan, mintha teljesen egyértelmű lenne, hogy minden nap ott vagyunk egymásnak. Ennyi erővel ne igyunk, mert úgy is szomjasak leszünk.

Szerintem viszont minden nap egy új nap az életben, és nem biztos, hogy este látjuk még egymást, vagy reggel együtt ébredünk, mert bármi megtörténhet.

Nem tudom mi az eredete, de az biztos, hogy nagyon sok embert hajnalban ér a halál. Legtöbben hajnali 2 fele kapnak szívrohamot, agyvérzést. A barátnőm, aki a sürgősségin dolgozik, mondta tök nyugi van és hajnali kettőkor mint a méhkas.

Gondolom ebből eredhet, hogy elköszönünk hátha nem éljük túl az éjszakát és köszönünk reggel, mert új nap kezdődőtt.

Rengeteg vallás egyébként fél az éjszakától, alvástól. A keresztények is mondanak esti imát, az indiánok álomfogót vagy mit használnak, a buddhisták szerint is éjjel kiszabadul a lélek a testből és beleszállhat másik lélek.

Úgyhogy nyilván ez a félelem az alapja. És ránk maradt. De én semmi rosszat nem látok ebben, hogy mondom Jó éjszakát, Jó reggelt.