Miféle munkásőr köszönés az, hogy Tiszteletem?

Néha idősebb embereknek (akiket tisztelek) szoktam így köszönni. Eddig nem találtam benne semmi kivetnivalót, főleg nem "munkásőr" múltat. De bármibe bármit bele lehet hallucinálni, ha Te így érzed magad jól, akkor nem fog benne senki sem gátolni.

Gondolom szoktál úgy köszönni, hogy "szia", "helló", stb. Ilyenkor sem kíván semmit az ember a másiknak, egyszerűen csak köszönti. Kívánni születésnapon kell, vagy az aranylámpásban lakó dzsinntől.

Nem kell mindenbe politikát vinni, főleg, ha nincs benne. És nem kell egy hallomásból ismeretek nélkül messzemenő következtetéseket kreálni, hasznosabb a tájékozódás.

Nekem is köszönnek így, és kiérződik belőle, hogy így is gondolják. Tudod, a tartalom és forma egysége... - irodalomóra.

Gyerekek... Mégis hogyan tájékozódjon másképp, ha nem így? Majd még ő érezze rosszul magát, mert mert feltenni egy kérdést? Nagyon sokatoknak magába kellene szállni egy picit. Sokkal kultúráltabban is meg lehetne beszélni a legalapvetőbb dolgokat, csak egy kicsit kéne segítőkésznek lenni.

Csak, hogy ne legyen akkora off: Engem kifejezetten ez nem zavar. Manapság már örülök, ha valaki képes magyarul beszélni. [-ban/-ben] - [-ba/-be], pattogatott kukorica - popcorn, szia - helló, rokoszenves/ellenszenves - szimpatikus/antipatikus(/unszimpatikus), derűlátó/borúlátó - optimista/pesszimista. Így is elég külföldi szót, kifejezést vettünk át más nyelvekből, nem kellene még tovább rontani a helyzetet.