40 eves vagyok, megismerkedtem egy 20 eves felig roma, intezetböl jött, ärva lännyal. Kezdenek elfajulni a dolgok, nem tudom, mitevö legyek?
Probälom tämogatni, tanitani, anyagilag is, lelkileg is. De sajnos teljesen neveletlen, követelözö, hazudos, es szemtelen. Lehet-e segiteni egy olyan emberen, aki fel sem fogja, hogy milyen szörnyü helyzetben van, de azert ugy viselkedik, mint aki mindent megengedhet magänak? Munkahelye nincs, kijött Ausztriäba, rabszolgakent dolgozik egy csalädnäl ingyen (nem nälunk, hanem mäsnäl, ismerösömnel) nemetül nem beszel. Tanitom a nyelvre, foglalkozom, törödöm vele, de teljesen hälätlan. Kihasznäl. Vajon hol huznä meg Jezus a hatärt? Hol van a joszivüsegnek a legvegsö hatära, ahol mär NEM-et kell mondani?
Mi lesz ezzel a lännyal az eletben? A munkamorälja is egy nulla, tanulni is szinte keptelen. Szerintetek van rä remeny, hogy normälis ember legyen belöle, vagy a mostani rabszolgasäg tudat alatt megfelel neki. Hiäba biztatom, hogy törjön ki onnan, ott mindent eltür - nälam viszont pofätlanul pimasz.
Sajnälom szegenyt, mert amugy vannak nagyon kedves es aranyos megnyilvänuläsai is, es alapbol biztos nem egy gonosz ember.
A jószívűség végső határa ott van, amikor meg tudod magadnak fogalmazni, hogy hülyének néznek, és kihasználnak.
Tehát itt és most.
Ne gondold, hogy megváltozik, mert csak egyre jobban elszemtelenedik, ahogy érzi, hogy már érzelmileg tud zsarolni. Nyugi. Találni fog valakit, akinek gyorsan odapottyant egy gyereket, és aztán eltartják.
Te pedig találj más "támogatni" való fiatal lányt, aki nem így viselkedik.
Köszönöm a välaszt.
Sajnos rajta kivül nemigen ismerek itt senkit, akit tämogathatnek.
Regebben afrikai gyerekeknek küldtem penzt az S.O.S Gyermekfalu Alapitvänyhoz.
De räjöttem, hogy mindenkinek ott helyben kell segitenie, a räszoruloknak, ahol lakik.
De az a tapasztalatom, hogy hiäba segitenek, hiszen pl. neki sem lehet segiteni, bärhogy is akarom.
Ez a kerdes most nagyon komolyan foglalkoztat engem.
Segiteni a mäsikon mindenkinek muszäj, ez emberi kötelesseg. De ott van ez a "de"...meg a nagy dilemma.
Köszönöm a välaszt. Mindenkeppen a szivemre fogok hallgatni.
Sajnos olyan nagyok a kulturälis, neveltetesi különbsegek, hogy nehez vele szot erteni, megbäntani viszont nem akarom.
Meglätjuk, hogy hosszu tävon hogyan alakulnak a dolgok.
Remenykedek, hogy tudok segiteni, viszont a tävolsägot tartani fogom, mert rossz erzes mindig becsapva, ätvägva lenni.
Férfi vagy? Tán nem tett neked bizonyos szolgálatokat?
Ha nem ilyesmiről van szó, akkor agyarországon, nagyon sok a hajléktalanná váló tanult embert, lehet őket felkarolni, szerintem roppant hálásak lesznek!
Persze ha fiatal lányt keresel, bizonyos elvárásokkal, lehet hogy nem a következő próbálkozás sem fog összejönni!
Ne fajulj el! Mert nem a dolgok fognak elfajulni, hanem te.
(fuj de ronda masiniszta vagyok ☻)
Bocsänat, elfelejtettem szolni, hogy NÖ vagyok, es nem vagyok leszbikus sem. Ferjnel vagyok, vannak sajät gyerekeim is. A gyerekeim kb. egyidösek ezzel a lännyal.
A dolgok amugy elfajultak, komoly gyanum van, hogy a läny börtönbüntetes elöl szökött külföldre. De amig nem tudok konkretumot, nem futhatok a hatosägokhoz, amugy is innen nagyon messze van Magyarorszäg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!