Mért hiszik az emberek h rossz egyedül?
Van egy csomó előnye pl
1. Akkor és azzal mész bulikba akivel és amikor csak akarsz.
2. Arra költöd a pénzed amire akarod. Nem fog senki cseszegetni h jaj de h.lye v h vettél egy mobilt magadnak.
3. Nincsenek reggeli harcok a fürdő szobáért.
4. Azt eszel amit akarsz senkinek nem kell jó pofizni az ehetetlen kajáira is h mennyire bejön. Miközben a hányás kerülget. Ha gondolod rendelsz egy Pizza-t magadnak és csá.
5. A tv-t addig bámulod amíg neked jó és azt nézed ami neked szimpi.
6. Addig ülsz a gépnél amik te akarod.
7. Lefeküdni is azzal mehetsz akivel akarsz.
Összegezve pedig szabadidőmben azt csinálok amit akarok.
Senki nem fog számon kérni.
És eldobsz egy kapcsolatot? egy szerelmet csak azért hogy szabad lehess? Szerintem erre igen kevesen lennének képesek..
Ezzel magyarázod ki hogy nincs senkid, egyszerű.
Alapból szabad vagyok és mindig az is voltam. Csak nem értem az embereket hogy szerintük ez mért rossz.
A pontokat csak személtetésként soroltam fel h szerintem ez mért jó.
Ennyi.
Kezdjük ott,hogy a szabadság nem egyenlő az egyedülléttel,a magánnyal meg aztán igazán nem.
Az ún. egyedüllét olyan emberek kiváltsága,akiknek bár nincs párjuk,egészséges önbizalmuk van,tudják,hogy bármikor szerezhetnek partnert,de egyenlőre ennek nem látják szükségét.
A magány pedig a legrosszabb börtön,ahova csak kerülhetsz. Képzelj el egy sötét szobát,amelynek nincs se ablaka,se ajtaja. Ide bezártak téged egyedül a nagy semmivel és minden egyes percben a saját degenerált f@szságaidat és a gyötrelmesen semmilyen múltad kielemzését kell elviselned,hogy a végén már azért rimánkodsz,hogy valaki álmodban öljön már meg....persze,ha egyáltalán még képes vagy elaludni. Az egészben a slusszpoén,hogy ennek a szobának a falán van egy apró rés,amin keresztül figyelheted,hogy mások mennyire élvezik az életet miközben rád úgy tekintenek,mint az élet tévedésére.
Vonzó,mi? Üdv a világomban!
Egy szóval nem mondtam h magányos vagyok pláne nem h nem élvezem az életet.
De ez a furán néznek rám rész azért igaz bár vastagon leszar... :)
Az emberek nem hiszik, hanem tudják, hogy rossz egyedül.
Honnan tudják? Tapasztalatból.
Az ember társás lény és nem érzi jól magát hosszú ideig egyedül.
Miért rossz egyedül?
Mert senki sincs, akihez szólhatnál. Legalábbis személyesen nincs ott senki.
Az emberek nem szoktak egyedül menni moziba, nyaralni, strandra, vagy ha mégis, akkor abban bíznak, hogy majd közben valakivel eltársalognak.
Lelkileg biztosan sokkal szegényebb ember az, akinek nincsen társa, gyereke, senkije. Egy somszéd, vagy egy ismerős ezekhez képest senki.
"A magány pedig a legrosszabb börtön,ahova csak kerülhetsz."
A magányérzés egy lelki betegség. Egészséges önismerettel és önbizalommal rendelkező, felnőtt, önmagát szerető ember nem érez magányt, mert nincs szüksége külső validációra, megerősítésre ahhoz, hogy jól érezze magát. Persze ugyanúgy alakít ki kapcsolatokat, de magáért a kapcsolatért, annak öröméért és a pozitív érzéseinek másokkal való megosztásáért, nem pedig azért, mert egy űrt érez magában, és görcsösen próbálja betömni ezt valamilyen másik személytől származó, külső forrásból.
Nem baj, ha valaki ilyen, csak ismerje fel és tegyen ellene. És ne ilyen közhelyeket hozzon fel önigazolásként, hogy "az ember társas lény".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!