A japánok hogy tudnak ilyen fegyelmezettek, tisztelettudóak lenni egymással szemben még pánik és katasztrófa idején is?
Rengeteg katasztrófa érte már Japánt, és mindíg lehet látni, hogy szépen sorban állnak a bolt előtt, hatalmas tornatermet átrendezték papírfalakkal úgy, hogy tovább tudjon katasztrófaidőkben is menni az iskola, nyugodtak az emberek, nem esnek pánikba, hideg fejjel gondolkoznak.
Ez csak azért érdekel, mert ha itt lett volna katasztrüófa helyzet 8vagy más európai országban vagy az USA-ban), az emberek már agyontaposták volna egymást, mindenki szanaszét futott volna, tolakodtak volna, iskola minden bezárt volna, és a legutolsó dolog a másik ember iránti tisztelet lett volna.
Betörések stb.
Japánban hogy hogy ilyen nyugodtak az emberek?
Hogyan tudná ezt Európa eltanulni Japántól?
Nekem annyira tetszik, hogy egyszerűen mindenre megtalálják úgy a megoldást, hogy nem esnek pánikba, és nem tapossák el egymást, hanem még katasztrófa idején is sorban állnak, beszélgetnek nyugodtan egymással stb.
Európában (most az USA nem érdekel) miért nem ilyenek az emberek?
Most az nemjó hogy Japán buddhista ország, mert azért a kereszténység sem "pánikba eső" vallás.
A valláson kívül.
Itt ha igazi pánikhelyzet lenne, akkor még a kirakatokból is vinnének mindent. Ott egyáltalán nem.
Itt a bolt előtt taposnának mindenkit halálra ha kevés lenne az élelmiszer, ott meg sorban állnak, sőt sokan megosztják egymás között.
Hogyan tudnak ilyen tisztelettudóak és JÓK lenni? Itt miért nem olyanok az emberek? (nem csak Mo.-n, hanem egész Európában)
Elfojtással, megfélemlítéssel, ami hosszútávon pszichésen káros. A középkorban túlzott autoritás volt jellemző, ez ivódott a közemberekbe; ellentmondást nem tűrtek a sógunok. Egy apró tiszteletlenségre akár fejüket vették.
Az erőltetés hosszútávon legfeljebb látszateredménnyel jár, nincs sok értelme. Egy látszólag jó dolog esetén nagyon nem mindegy, milyen áron jön létre...
Szóval ennek is van tehát rossz oldala. Ilyen áron nekem nem hiányzik egy fegyelmezett Magyarország. De az se jó, hogy könyöklés folyik vészhelyzetben (is).
Mert "úriember nem csibész".
Azért a viselkedés "tudománya" nálunk sem volt mindig elhanyagolt. Az úriember fogalma, bizonyos viselkedési forma betartásával is járt. Persze mikor még ez a szó valamit jelentett. Nem mint ma mikorra a 40 év "szocialista ember" nevelés megettte hatását és a fogalmat pejoratív értelemben használják. Sajnos.
Az első pont ami miatt ez így alakult ki, az éppen benne van a válaszodban^^ Bár a kérdésed olyan dolgot céloz amire egész teljességében csak komplex válasszal lehet reagálni:)
Természeti csapások. Japánban ugye már évezredek óta, és még azelőtt is szembe kellett nézni ezekkel a csapásokkal. A mai kultúra és a pár évezredes kultúrájuk berendezkedése, mind azt szolgálják hogy működjön a társadalmuk a legzűrzavarosabb körülmények közepette is, ezért bármit vesznek is át a japánok, azt úgy teszik hogy egyszerre tartsák meg a funkcióját a dolgoknak és egyszerre működjön az ő életvitelükben.
Ha baj történik, a legfontosabb a társadalom fenntartása, a munka nem állhat meg, mert akkor annál rosszabb lesz. Mindig pengeélen táncolnak, és így kell helyt állni, a középszerűség az sekélyesség, míg a legnagyobb szélsőség közepette való helytállás az igazi dicsőség.
A felfogásukat alakítják ki, úgy hogy a sok sok csapás mellett is teljes életet élhessenek, a társadalom náluk is sok sok elemből áll, vagyis ugye a legkisebb elem maga az egyén, viszont az egyének egymástól úgy mond függenek. Szívességet illik ugyan akkora mértékű szívességgel viszonozni (pl valaki hozzásegít a karriered beindításához, automatikusan girivel tartozol neki, vissza kel fizetni), ezzel arra akartam kitérni hogy baromi fontos náluk a becsület megtartása, és ezt legjobban azzal veszítik el, ha észt veszve menekülnének széttaposva egymást.
A lélek olyan mint egy nemes kard, ha becsületünk megtartásával élünk, akkor minden nap polírozzuk azt, ahogy egy igazi japán karddal tenni illik.
Vagyis legfőképpen egyik oka, hogy megtartják nyugodt viselkedésüket, saját magunk becsületének megtartása, másik oka, a társadalom fenntartása; hiszen egymásra vannak utalva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!