Miért alakult úgy a legtöbb emberi kultúrában, hogy minden nap eszünk főtt, meleg ételt? Hogy terjedt el?

A főtt vagy sült hús sokkal könnyebben rágható és hatékonyabban emészthető, mint a nyers. Kisebb a fertőzésveszély is.

Tehát azon a populáció tagjai, amelyikben főtt vagy sült ételeket fogyasztottak, nagyobb eséllyel maradtak életben.

A többi, a fűszerezés meg a zöldségek már jöttek maguktól.

Az első válasz több ponton hibás.

"Sajnos nem tudok erre igazán válaszolni, de például a honfoglaló magyarok nem ettek kenyeret és tésztákat, mivel akkoriban még nem ismertek ilyen ételeket."

Azért ezt így kategorikusan kijelenteni nem kissé erős. A pusztai népek (mint például a magyar, a hun, az avar, a köktürk, a kazár, stb...) ismerték a kenyeret és a tésztákat. Erre bizonyíték a főleg női sírokban mellékletként talált sarlók, a gabonaszemeket tartalmazó agyagedények, a kenyerek és kalácsok (tarim-medencei hun kurgánokban például találtak kenyereket, ott a sivatagos körülmények miatt maradtak meg). Sőt, a száraztésztát is ismerték és alkalmazták.

" Húst ettek, és hajdinát, vagy kölest (az utóbbi kettőt általában kásaként). Ezeket pedig nyersen nem lehet megenni, és eltenni sem lehet sokáig. Talán a kenyérfélék megjelenése

(???)

után is szokás maradt a meleg étel. Vagyis, megszokás. Többet sajnos nem tudok. =P"