Hogyan kezeljem az olyan embereket, akiknek a beszélgetés abból áll, hogy hosszan magukról adnak elő monológot, esélyt sem adva a közbeszólásra?

Nem feltétlenül magányosak, vagy ha azok, akkor meg pont azért, mert egy idő után senki nem kíváncsi rájuk. Én már ott hagyom az ilyen embereket, nincs szükségem rájuk. Ha nem tudod otthagyni, ne reagálj a mondókájára, vagy legalábbis ne olyan szinten, hogy esélyt adj a folytatásra, majd kezdj el másról beszélni.

Ha ennyire zavar, kerüld el a társaságukat!

Hajjaj, de még mennyire ismerős! Én már feladtam, hogy egoistákkal foglalkozzak, elkerülöm őket és olyanokkal beszélgetek, akikkel lehet.