A legtöbb ember miért szereti tömjénezni magát?
Mindig meg tud lepni, hogy még kedvesebb barátaim közül is akadnak, akik imádnak magukról olyan sztorikat mesélni, ahol egészen véletlenül kiderül mekkora jellemek, akik csak adnak másoknak, és mindenki imádja is őket stb.. ráadásul ezt ilyen szerény köntösbe próbálják csomagolni, hiszen "ezt az xy mondta, én alig hiszem el". Közben meg olyan direkt ez az egész (hiszen a spontán párbeszédbe is úgy van beleerőltetve).
Persze randikon, még megértem, hogy az ember "el próbálja magát adni", de akivel már jóban vagyunk, úgyis ismerjük, szeretjük egymást, ott miért van erre szükség? Nekem pont, hogy ilyenkor nem nő a szememben az illető, hanem azt érzem, hogy na, ez is milyen önelégült.
Nagyon helyes, hogy merik dicsérni magukat, hogy felvállalják, hogy elégedettek magukkal.
Általában elmondható, hogy nagyon negatívan állunk a dologhoz.
Pl. ha megdicsérsz valakit, hogy "de jó a frizurád" vagy "te olyan nagyszerű ember vagy", akkor 10-ből 7 ember azt fogja mondani, hogy ááá, nem is, még ő érzi majd magát kényelmetlenül, mert valaki meg merte dicsérni. Ahelyett, hogy annyit mondana, köszönöm.
De az olyan emberek miatt, mint te, akik szerint a pozitív önkép már öntömjénezés és beképzeltség, na az ilyenek miatt van annyi (ál)szerény ember. Mert már az is baj, ha beismerjük, hogy valamiben igenis jók vagyunk. Pedig nagyon ránkférne már egy kis pozitív szellem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!