Hogy reagáltatok volna?

Tegnap bevásároltam az Auchanban. Odamentem a felvágottas pulthoz, éppen nem volt senki. Kikértem az eladó tanácsát, hogy melyik kenőmájast ajánlja, ami finom, de nem túl olcsó, nem is túl drága és nem túl fűszeres, több féle volt. Nem nagyon tudta megmondani, melyik a sósabb illetve kevésbé sósabb, mert ő még nem kóstolta egyiket sem, ezért nem volt egyértelmű, hogy melyiket válasszam. Kérdezi a hölgy, hogy melyik legyen. Nem gondolkodhattam 5-10 másodpercig, amikor odalépett egy idősebb fazon és rám szólt, hogy igyekezzek, mert a hölgy egyedül van és mások is várnak a sorukra. Körbe néztem láttam, még ketten voltak. Aztán szólt az eladónak, hogy szolgálja ki amíg gondolkodok. Kiszolgálta pillanatok alatt, mert tudta, hogy miből, mennyit kér. Amikor a férfi elment, az eladóval összenéztünk,de nem szóltunk semmit. (Láttam, hogy érti a nézésemből, hogy mit gondolok és ugyanígy verza)Aztán én is választottam. Amikor elmentem láttam, hogy ott áll és néz a tata, ( a periférkus látásból) de arra se méltattam, hogy rá nézzek. Ti mit mondtatok volna? Vagy Ti is levegőnek néztétek volna?

Szerintetek jól tettem, hogy levegőnek néztem?

Egyébként én voltam kereskedő, minden emberrel egyenként foglalkoztam, ha valamelyik tíz féle szalámit kért, azt is kiszolgáltam és nem mondhattam azt, hogy igyekezzen, mert feltartja a sort, milyen alapon mondhatnék én ilyet és nem is gondolnék ilyenre, hiszen nekem teljesen mindegy, hogy hány embert viszi el azt az adott terméket. És vásárlóként ugyanez van, milyen alapon szólhatnék rá valakire, aki ott gondolkodik, hogy végül is melyik szalámit vagy egyebet válassza?!.Mindenkinek ki kell várnia a sorát. Másrészt én a férfi helyében ha azt láttam volna, hogy ott valaki nagyon ácsorog és mondjuk nagyon sietnem kell, akkor megérném az illetőt, udvariasan, hogy megengedné-e, hogy gyorsan kérjek, mert sietek valahová stb.

Szóval nekem nagyon furcsa, ha valaki ilyen. Érdekes módon nem lettem ideges, hanem teljesen higgadt maradtam (Magamon is meglepődtem, hogy milyen nyugodt vagyok). Ha olyan idegállapotban talál, akkor biztos, hogy beolvastam volna neki. De végül is így jó volt, hogy nem szóltam, mert megmaradt az energiám, úgy meg szó-szót követett volna, és kinek hiányzik a veszekedés. A dolgomat elintéztem, amit akartam megkaptam és ez a lényeg. Mondjuk azt éreztem a hangjából, hogy nagyon ideges, és amikor elköszönt az eladótól remegett a hangja az idegtől. Idegesíthette, hogy nem szóltam vissza és nem tudta az idegét rám hárítani. Gondolom én.