Minek van? ...........

Történelem: Ha elmész mondjuk kirándulni, nyaralni, akkor tudd, miért is túristalátványosság ahová mész. Ha elmész mondjuk egy másik országba és mondják hogy "Hé, van nektek olyanotok hogy Szent István?" akkor ne kezdj el habogni.

Irodalom:Példát állít, pl Móricz Zsigmond aki nem származott gazdag családból, mégis elég sokra vitte.

Matek: Van egy kerted. Földet akarsz bele venni, mennyit is kell?

Sok dologban igazad van. Jó példa a történelem évszámközpontú oktatása. Semmi értelme az égvilágon. Néha azon is eltűnödöm, hogy mi lenne, ha egyáltalán nem tanulnánk törit. Jól látjátok, azt írtam: egyáltalán nem. Hogy tudnom kell, ki volt Szent István? Hogy tudnom kell, mikor volt Mohács? Hogy ezek nélkül nem leszek MAGYAR?

Csendben megsúgok valamit: lehet, hogy a világ sokkal előbb lenne, ha nem tagolódnánk népekre és nem találnánk ki országokat. Ha egy külföldi megdicséri a Parlamentet, ti büszkék vagytok rá? Jön az a jóleső érzés: "hát igen, nemhiába vagyunk magyarok, mi építettük!". "Mi"? Én ugyan biztosan nem. Legfeljebb valaki, aki ugyanazon a földön született, aminek határait egykor pár ember húzta meg, aki vezető pozícióba jutott. Nekem az égvilágon semmi közöm hozzá, legfeljebb akkor lenne, ha mondjuk apám építette volna. Persze, az építész Mo.-n született. Ha az akkori Magyarország határán született volna, még mindig büszkék lennénk rá. De ha a határtól 2 km-re született volna már nem lennénk rá büszkék, ugye? Nem érzitek ezt a hatalmas logikátlanságot? Én miért legyek büszke bármire is, vagy szégyelljek bármit is, ami az én nemzetemhez tartozik? A "nemzet" már eleve nem is természetes állapot, így, ahogy ma beszélünk róla. A család az az. Attila korában még létezett nemzet, a nagy családok összessége, akik mind rokonságban álltak valahogy egymással. Ma már csak azért létezik, mert hiszünk benne (vagyis nem létezik). De ha nem sulykolnák az ember fejébe kisgyerekkorában, hogy ő "ide tartozik", akkor fogalma se lenne az egészről. Lehet, hogy nem tudná, mikor élt Petőfi, de nem is lennének talán vallási, politikai és hovatartozási okokon alapuló háborúk. Szóval a történelemről annyit, hogy FÉLÜNK elfelejteni a múltunkat, ami nagy hiba. Ugyanis a természetben sincs múlt. Egy folyó, egy erdő jövőre már nem ugyanaz a folyó vagy erdő. Egy ember személyisége egy év múlva már nem ugyanaz a személyiség. Egy nép 10 év múlva már nem ugyanaz a nép. Állandóan változunk, minden változik, de mi erőltetjük az állandóság mentalitását, ami baromság, mert semmi nem állandó. Egyébként klasszikus érv a történelem mellett, hogy azért jó, mert tanulhatunk a hibáinkból, levonhatjuk a tanulságokat. Ez nagyon szép, csak van egy aprócska bibi: ez az egyetlen, ami nem történik meg:D. Az egyetlen hasznos dolog, amit megtehetnénk, pont az, amit nem teszünk. Még mindig ugyanazokért az okokért háborúzunk, okozunk nyomort, nem felejtjük el a régi sérelmeinket. Az eszközök mások, az ember indítékai ugyanazok. A hibáink ugyanazok. Na ennyit a történelemről. (Elnézést ezért az esszének is beillő írásért, de ennyi kellett, hogy bemutassam a nézetemet erről a tárgyról.)

A matematikával kapcsolatos véleményeddel viszont nem értek egyet. Matematika kell. Ez minden reáltudomány alapja, az emberi logika alapja. Minden erre épült fel. A természet is.

A nyelvtan addig tűnik száraznak, amíg csak a bonyolultan hangzó kifejezéseket ismered, de a mögöttük levő tartalmat nem. Rossz dolog megtanulni, hogy mi az a "befejezett melléknévi igenév", de amint rájössz, hogy a "spoken" lehet az ige harmadik alakja, ugyanakkor melléknévként is használható (a spoken language) és ezt takarja a fogalom, onnantól már tök könnyű. Szóval az idegen nyelvek tanulásánál, a gondolkodásmód kialakításánál fontos a nyelvtan. Ha idegen nyelvet akarsz tanulni, ezt kell a legjobban tudnod, hiszen ez a nyelv "váza".

Ennyi jutott így hirtelen eszembe.

Nem az a baj, hogy mit tanítanak, hanem hogy hogyan.

Nyelvtan: megismered a nyelvet, mint olyat, és a magyar nyelvet alaposabban, hogy tudatosabban beszélj magyarul. Persze jó lenne, ha egyes nyelvtani jelenségeket összehasonlítanának a különböző tanult nyelvekben, és a magyarban. Az is jó lenne, ha kommunikációból a beszéd és az írás kategóriáin kívüli kommunikációról is szó lenne.

Irodalom: A művek emberi értékeket, érzelmeket írnak le; a versek mondanivalójának megértéséhez ismerni kell a különböző költői eszközöket. Nem a költők-írók életrajzaira kellene rámenni.

Történelem: az élet tanítómestere. Közhely, de igaz. Az évszámok az események elhelyezésére valók, és nem erre kellene rámenni. A történelem sokat alakított a kultúrán is.

Matematika: a természettudományok segédtudománya. Alkalmazzák a fizikában, kémiában, biológiában, még a nyelvészetben is. Azért nem elég az alapműveleteket és a százalékszámítást tudnod, mert a többi reál tárgynak szüksége van rá.

Csak nem az érettségi miatt vagy ennyire kiakadva?

"Még mindig ugyanazokért az okokért háborúzunk, okozunk nyomort, nem felejtjük el a régi sérelmeinket. Az eszközök mások, az ember indítékai ugyanazok."

Te nem látod át a dolgokat. Amióta világ a világ, sosem volt vallási háború. 1 dolog kellett bizonyos köröknek, méghozzá föld és nem elégtétel. A háború oka ismerős kifejezés?

A másik: A történelem azért kell, mert ha pl. a második világégés előtt átnézték volna kicsit az első következményeit, akkor elkerülhető lett volna. Én sem értek eggyet az évszámalapú rendszerrel, viszont az nonszensz, hogy töröljük el a határokat, mert jobb lesz. A határoknak annyi köze van a történelemhez, hogy régen alakultak ki. Ha nem lennének határok egyetlen alkotmány irányítana, nem lenne választásom.

""Még mindig ugyanazokért az okokért háborúzunk, okozunk nyomort, nem felejtjük el a régi sérelmeinket. Az eszközök mások, az ember indítékai ugyanazok."

Te nem látod át a dolgokat. Amióta világ a világ, sosem volt vallási háború. 1 dolog kellett bizonyos köröknek, méghozzá föld és nem elégtétel. A háború oka ismerős kifejezés? "

De igen, átlátom a dolgokat. Minden háború közvetve az ember félelmeiből és állati ösztöneiből ered (minél több kell, hogy biztosítva legyenek a jobb életkörülmények-> töb föld.)

Igen, föld kellett, ahogy mondod. A kapzsiság ismerős kifejezés?

Amúgy miért is vitázunk erről? Attól, hogy eldöntjük, hogy a háborúnak a vallás vagy a föld volt az oka még mindig nem látom, mi értelme van megtanulni. Mindkettő az emberi hülyeséget jellemzi. Eggyel több ok arra, hogy elfelejtsük. Amíg élnek bennünk a régi sérelmek, nem lesz béke. Olyan ez, mint a családi viszály, ahogy leírták a Huckleberry Finnben: egyszer az egyik családból valaki megsértette a másik család valakijét, egyik megölte a másikat, azután a testvéreik bosszulták meg őket mindkét oldalról, mindenki szépen bekapcsolódott, és a végén már a legöregebb se tudta, hogy tulajdonképpen ki kezdett mit és hogy miért harcolnak. Csak az érzelmi nyomor, gyász és az utálat maradt meg. Ugyanez megy a világban különböző népek között még most is.

"A másik: A történelem azért kell, mert ha pl. a második világégés előtt átnézték volna kicsit az első következményeit, akkor elkerülhető lett volna."

Jól mondod: ha átnézték VOLNA!!!!!! Kösz, hogy megerősítetted az érvelésemet, én se tudtam volna jobban! Igen, ugyanazt állítod, mint én: tanulhatNÁnk belőle, de senki nem teszi, mert egyszerűen nem ilyen az ember. Olyan ez, mint amikor azon keseregnek a szülők, hogy a gyerekeik ugyanazokat a hülye hibákat követik el, mint ők egykor, pedig ők már előre figyelmeztetik őket. Hiába, mert a tapasztalat csak akkor hiteles mindenkinek, ha első kézből van. Ilyen a természetünk, csak azért is elkövetjük a magunk hibáit.

Ezzel a történelem egyetlen lehetséges előnye is megszűnt...

"Én sem értek eggyet az évszámalapú rendszerrel, viszont az nonszensz, hogy töröljük el a határokat, mert jobb lesz."

Miért?

"A határoknak annyi köze van a történelemhez, hogy régen alakultak ki.

Ha nem lennének határok egyetlen alkotmány irányítana, nem lenne választásom."

Milyen választásod? Ha az itteni alkotmány nem tetszik, akkor talán inkább elmész egy szomszédos országba ott élni örökre?

"Amúgy miért is vitázunk erről? Attól, hogy eldöntjük, hogy a háborúnak a vallás vagy a föld volt az oka még mindig nem látom, mi értelme van megtanulni. Mindkettő az emberi hülyeséget jellemzi. Eggyel több ok arra, hogy elfelejtsük."

Ha jobban tanítanák, akkor elkerülhető lett volna. Ha például megtanuljuk, hogy a Birodalmak nagyságuk miatt bukásra vannak ítélve, egy Adolf Hitler nevű gyereknek talán nem jut eszébe létrehozni eggyet. Ha annak idején a mohácsi csatában a Magyarok élén olyan ember áll, aki tudja, hogy nem szabad belerohanni a sereg derekába, talán elkerülhető lett volna.

"Én sem értek eggyet az évszámalapú rendszerrel, viszont az nonszensz, hogy töröljük el a határokat, mert jobb lesz."

Ezt kifejtettem már, és ebben a levélben is foglalkozom vele->

"Milyen választásod? Ha az itteni alkotmány nem tetszik, akkor talán inkább elmész egy szomszédos országba ott élni örökre?"

Igen, éppen ez az, amiről beszélek. Ha nekem valami nem tetszik, akkor mondhatom azt, hogy elég kéremszépen, egy másik ország jobb, mert te nem vagy ott.Vagy ha itt nincs munka, akkor mehetek amerre akarok, vagy ahol úgy látom van.